Megszorításokra kényszerül a BMW és a Daimler a kedvezőtlen autópiaci trendek miatt, és emiatt csökkenteniük kell a Magyarországon tervezett termelés bővítését – írja a tekintélyes német gazdasági lap, a Handelsblatt. A lap szerint Daimler már döntött, legalább egy évvel elhalasztja a kecskeméti gyár második üzemének átadását. A BMW szintén az eladások csökkenésével magyarázza, hogy átgondolják a kapacitásbővítési koncepciójukat, ami a debreceni gyár építésének csúszásával járhat. Az sem zárható ki, hogy a bajor óriás egyelőre letesz a debreceni gyár felépítéséről. Ám ezek egyelőre csak találgatások.
Az viszont tény, hogy Handelsblatt cikke nyomán a két óriás részvényei estek a tőzsdén. A Daimler eddig nem cáfolta a lap értesülését, a bajorok ellenben közölték, az új gyár Magyarországon további kapacitásbővülést hoz majd a globális gyártóhálózatukban. Ezzel is erősíteni kívánják a gyártási egyensúlyukat Ázsia, Amerika és Európa között - közölték. Az egyelőre nem világos, hogy ez a nyilatkozat a részvényesek megnyugtatására szolgál, vagy valóban megvalósul az 1 milliárd euróra tervezett beruházás.
A BMW esetében a hazai szakemberek szerint további gondot jelenthet az is, hogy ha mégis felépül a debreceni gyár, nem lesz könnyű feltölteni a tervezett 1200 munkahelyet.
A teljes hazai feldolgozóiparnak több mint a negyedét adja a járműipar, s ennek mintegy a felét teszi ki az autógyártás. Az exportban pedig még magasabb, 20-25 százalék ez az arány.
A riadalom oka, hogy a nagy teljesítményű, nagyobb fogyasztású gépkocsik iránt csökkent a kereslet és ez érzékenyen érinti mind a BMW-t, mind a Mercedest. Általában is telítődött a globális autópiac, de a luxus, felső kategóriás szegmensekben ez még szembetűnőbb. Egyes vélemények szerint a dízel motorok napjai a korszerűsítsek és a káros anyag kibocsátás csökkentése ellenére is meg vannak számlálva. Az elektromos, illetve a hibrid erőforrások jóval kevesebb alkatrészt igényelnek, mint a hagyományos robbanómotorok, így a magyar beszállítók is válaszút előtt állnak. Aki nem tud időben váltani, kieshet a piacról.
Egyelőre az is kérdés, hogy az Audi, a Mercedes, a BMW milyen értékben hozza Magyarországra az elektromos autógyártást. Nem biztos az sem, hogy az olcsó munkaerő és a jelentős adókedvezmények elég vonzerőt jelentenek-e a gyáraknak. A képzett munkaerő hiány mellett az is mérsékelheti a nagy autógyárak érdeklődését Magyarország iránt, hogy az automatizáció, a robotizáció az anyaországban is költséghatékonyabbá teszi a gyártást, ráadásul ha a korábbinál kevesebb, de ottani munkalehetőséget teremtenek. Mellesleg a magyar munkaerő már nem is olyan olcsó, éppen a hiány miatt folyamatosan emelkedő bérek és terheik miatt.
Már középtávon, de hosszabb távon mindenképpen érezhető keresletcsökkenést jelenthet az önvezető autók elterjedése, amelyek egyes ázsiai és nyugat-európai országokban már kísérleti jelleggel városi személyszállításra is alkalmaznak. Az egyre környezettudatosabb fiatal nemzedékek között pedig egyre kevéssé népszerű a saját autó.
- Nem számítok a 2008-2009-es nagyságrendű válságra, de a világgazdaság lassulása nagyon valószínű és most nem konjunkturális visszaesésről, hanem a globális gazdaság strukturális átalakulásáról beszélhetünk – mondta Némethné Pál Katalin. Ez a vállalatbirodalmakat, köztük az autógyárakat is, kemény próba elé állítja, és különösen nehéz feladat lesz egy olyan nyitott gazdaságnak, mint a magyar, megkapaszkodni ezen a robogó vonaton. A jelek nem túl biztatóak.
