Bioritmus;mozgás;edzés;stressz;magas vérnyomás;

Illusztráció

- Edzés segíthet a stressz és a magas vérnyomás csökkentésében

Ismét komoly bizonyítékok láttak napvilágot az életmód, ezen belül is a mozgás gyógyító, egészségvédő hatásaitól – ezúttal a magas vérnyomás kezelésével kapcsolatban.

Nemrégiben átfogó tanulmány jelent meg a Journal of Hypertension and Management című szaklapban a magas vérnyomás életmódbeli kezeléséről. Ebben a cikkben olasz tudósok vizsgálták az alkohol- és sófogyasztás mérséklésének, a dohányzásról való leszokásnak, az étrend kiegyensúlyozottságának és a rendszeres fizikai aktivitásnak a bizonyított hatásait a magas vérnyomás rendezésére. 

„A tanulmány szerint a rendszeres mozgás egyik legfőbb eredménye, hogy csökkenti a stresszre adott szimpatikus idegrendszeri válasz következményeit.”

Stresszhelyzetben átkapcsolunk „üss vagy fuss” üzemmódra, aminek hatására beindulnak a szervezetünkben az úgynevezett szimpatikus hatások, vagyis megnövekedik az energia-szükséglet – mivel fizikai cselekvésre készülünk-, ezért a máj több cukrot állít elő, hormonok szabadulnak fel, hogy serkentsék a zsír és a fehérje átalakulását cukorrá. Nő a szívritmus, a vérnyomás, a légzésszám és az izomfeszültség. Ugyanakkor néhány nélkülözhető aktivitás, így például az emésztés csökken – mondta Dvořák Márton, az Életmód Orvosi Központ mozgásterapeutája.

A stresszhez való alkalmazkodás azonban hosszú távon nagyon kimerítő a szervezet számára, következményeként fekély, magas vérnyomás, szívbetegségek, immunrendszeri problémák is kialakulhatnak. A rendszeres fizikai aktivitás lejjebb viszi a stresszhormonok szintjét, és javítja a szív-érrendszer alkalmazkodását a stresszhelyzetekhez. Ezt például úgy éri el, hogy rugalmasabbá teszi az ereket, amelyek így könnyebben egyensúlyoznak a szervezet értágító és érszűkítő „igényei” közt – magyarázta a mozgásterapeuta.

Nem könnyű mérni, de a hatás bizonyított

A fizikai aktivitás vérnyomásra gyakorolt hatásainak vizsgálatakor számos egyéb tényezőt is figyelembe kell venni, ilyen például az életkor, a társbetegségek, a mozgás típusa, időtartama, az edzettségi állapot, az esetleg szedett vérnyomáscsökkentő, a mérés metódusa. Mindezeket tekintetbe véve számos megbízható kutatás igazolja, hogy a rendszeres, közepes intenzitású kardioedzés mindkét nemnél, minden életkorban csökkenti a magas vérnyomást. Az átlagos csökkenés az első, szisztolés értéknél 7-10 Hgmm, a második, diasztolés értéknél 4-8 Hgmm. Bizonyos esetekben a bekövetkező javulás hatására a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek is csökkenthetők vagy elhagyhatók. 

A megelőzésben is kiemelt szerepe van a fizikai aktivitásnak, hiszen az olasz összefoglalóból az is látszik, hogy az inaktivitás 35-70 százalékkal növeli a magas vérnyomás kialakulásának esélyét. A mozgás vércukor- és lipidszint normalizáló-, valamint testsúlycsökkentő hatását már korábban bizonyították, ezek összességében szintén a szív-érrendszer védelmét szolgálják. Nem véletlen tehát, hogy a heti 5-7 napon keresztül végzett, legalább 30 perces, közepes intenzitású mozgás minden jelentős európai és amerikai szakmai ajánlásban szerepel. 

„Az életmód orvoslás holisztikus szemléletével nem csak az adott problémára, például a magas vérnyomás csökkentésére koncentrál. A dietetikus a személyre szabott táplálkozás felépítésében, a mozgásterapeuta pedig az optimális mozgásprogram kialakításában segít, a szakorvosok – kardiológus, endokrinológus, fájdalomspecialista – pedig az egészség teljes visszaállításán dolgoznak.”

Az életmód orvoslás, és ezen belül a mozgásterápia olyan, mint a profi sportolók hátterében dolgozó felkészítő csapat, amelynek segítségével gyorsabb, tartósabb, biztonságosabb és akár az egész életet befolyásoló eredmény lehet elérni – hangsúlyozta a mozgásterapeuta.

A korai halál kockázatára utal, ha valaki nem képes megállás, illetve pihenés nélkül gyors iramban négy emeletet felsétálni a lépcsőn - derítette ki egy kutatás.