Bioritmus;étkezés;evés;mindfulness;

Illusztráció

- Kevesebb is elég, ha agyból eszünk

Ha a külső ingerek helyett magunkra figyelve eszünk, kevesebb étel is elég. Jót tesz, ha van módunk ügyelni: miből van és mi történik vele. A mindful eating tudatosságra nevel, segíti az egészséges és élvezetes táplálkozást.

Alig ismerkedtünk meg a mindfulness fogalmával, itt egy újabb: a mindful eating, vagyis a tudatos étkezés. Persze ezek szorosan összefüggnek, hiszen az „itt és most”-beli jelenlevést lehet étkezés közben is alkalmazni. A mindful eating a külső ingerek helyetti belső figyelmet, a testhez való kapcsolódást ajánlja. Ennek az a lényege, hogy multitasking, azaz többfelé figyelés nélkül teljesen átadjuk magunkat az evésnek-ivásnak. Minden érzékszervünkkel az elfogyasztott élelmiszerekre és a testünk jelzéseire koncentrálunk – mondta Zubány Emese pszichológus a Népszavának.

Nulladik lépés: befelé figyelés - kapcsolódás

A legfontosabb, hogy kizárjunk minden külső tényezőt, azaz ne a tévé vagy a képernyő előtt együnk. Az étkezés élményét növeli, ha „megadjuk a módját”: például terített asztalnál eszünk. Nagy hatása van a társaságnak is, ezért érdemes kerülni az asztal körüli konfliktusokat, így nem a haragunkat vagy a másik emberrel szembeni ellenérzésünket nyeljük le, csupán az ételt. Már étkezés előtt célszerű kicsit megállni, és befelé figyelve kideríteni: valóban éhesek vagyunk-e, és ha igen, mire vágyunk. Sokszor ugyanis unalomból, jutalmazásból, de akár megszokásból, esetleg a társaság kedvéért eszünk. Már a megelőző érzetek is felkészítik a szervezetet az étkezésre, és ha nemcsak „belapátoljuk” az ételt, a ráhangolódás növeli az élvezeti értéket és az emésztőrendszer számára is kedvezőbb. Célszerű belegondolni a kiválasztott étel útjába is: mennyi természeti és emberi erőre volt szükség ahhoz, hogy a tányérunkra kerüljön. Ezzel arra is rájöhetünk, nem vagyunk egyedül. Meg is köszönhetjük az ételt elkészítőjének, vagy akár saját maguknak is, hogy a testünk táplálásán fáradoztak – ajánlotta a szakember.

Jobb, ha nem „terülj-terülj, asztalkám”

Hasznos, ha nem pakolunk ki mindent az asztalra, hanem a konyhában szedjük ki az ételt a tányérunkra, mert sokszor azért eszünk többet, mint kellene, mert a szemünk előtt van. Van, aki képes egy egész tepsi almás pitét megenni, mert jól néz ki, a szeme kívánja, vagy nem akarja megbántani a készítőjét. 

Ajánlott először kevés ételt szedni, akár kisebb tányért is használni, hogy ne csábítson el feleslegesen a nagyobb adag, hiszen sokakat úgy neveltek: amit kivettünk, azt nem szabad meghagyni, akkor sem, ha már nem vagyunk éhesek. De ezt a szabályt felül lehet írni, a mindful eating arra tanít, hogy tudatosan annyit együnk, amennyire szükségünk van, és az nem pazarlás, ha elcsomagoljuk vagy eltesszük későbbre az ételt – mondta Zubány Emese.

„Azt is megtanították, az étel nem játék. Dobálózni ugyan nem is kell vele, de lehet, hogy segíti a szervezetünkkel való kapcsolódást, ha kézzel érintjük vagy megillatozzuk, ismerkedünk például egy új alapanyaggal”– biztatott a szakember.

Célszerű kis falatokban bekapni az ételt, és legalább hússzor megrágni, így kevesebb is elég lesz a jóllakottság érzésének eléréséhez. Sok ízmolekula csak folyadék hatására oldódik, ezért ha nem találkozik nyállal, nem érezzük kellően az ízét. Nem árt tudni, hogy az agynak legalább húsz percre van szüksége, hogy regisztrálja: ettünk. Étkezés közben hasznos kisebb szüneteket is tartani, egy-egy korty víz fogyasztása, vagy néhány tudatos lélegzetvétel közben kérdezzük meg magunktól, érezzük-e, hogy telítődünk, és ízlik-e, amit eszünk. Figyeljük meg a tulajdonságait: a színét, az illatát, felismerünk-e benne különböző alapanyagokat vagy fűszereket – ajánlotta Zubány Emese.

Illusztráció

Mindez a pörgős mindennapok során nehezen tűnik megvalósíthatónak, de már az is nagyon hasznos, ha eleinte csak a nyugisabb hétvégéken próbálkozunk. A tudatosság ugyanis gyakorlással képes beépülni a szokásaink közé. A rohanós napokon megkísérelhetjük, hogy a kávét vagy almát nem a gép előtt majszoljuk el, hanem szánunk rá tíz percet és odafigyelünk – javasolta a szakértő.

Érdemes komolyan venni és kezeltetni a magas koleszterinszintet, ez ugyanis – az elhízással karöltve - közvetve kiváltója lehet az infarktusnak, a stroke-nak és a végtagi trombózisnak.