A Spiegel kiemelte, Macron házassági ajánlatot tett Németországnak, ez azonban nem egy szentimentális megnyilvánulás, hanem egyértelmű ajánlat volt részéről, amilyen az ember az életben csak egyszer kap. Nem a bizalom kérdése állt középpontban, hanem a szolidaritásé.
Mint a Spiegel megjegyzi, Macron számára a szeretet is a politika része, ami azért új, mert a németek elválasztják egymástól az értelmet az érzelmektől.
Rendkívül fontos elem volt a beszédben, jegyezte meg a Spiegel, hogy Párizs a költségvetését is megosztaná Berlinnel, továbbá a hadsereget, az adókat, az egyetemeit. A Spiegel felveti, nem érkezett-e túl későn Macron felajánlása, hiszen hazájában a sárgaingesek lázadnak ellene, s a nyersanyagokra kivetett adók ellen. A lap utalt arra, amikor 1968-ban sztrájkhullám tört ki az országban, Charles De Gaulle sem maradhatott sokáig a hatalomban.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung véleménycikkében kiemelte, az Európai Uniót nem kell újjáalapítani, ez nagyon nehéz is lenne, de erősíteni kell au intézményrendszert a veszélyek mai világában. A FAZ Macronnak azt a gondolatát emelte ki, hogy a világon egyetlen nép sem nézett annyira bátran szembe a saját múltjával, mint a német. Utalt arra, hogy új fejezetet akar nyitni az EU történetében, ami sokakban félelmet kelt. Az országoknak ugyanis le kell mondaniuk szuverenitásuk egy részéről, s ez csak a jog és a demokrácia alapjain képzelhető el. A jogi közösség jól működik, azokkal szemben is, akik meg akarják osztani az Uniót – idézte a FAZ a francia elnököt.
Macron a Bundestagban elhangzott beszédben a decemberi uniós csúcstalálkozóra, illetve a jövő májusi európai parlamenti választásra kacsintva kifejtette, előrelépést kell tenni az euróövezet erősítése, a migráció kezelése és a digitalizálásra való előkészületek terén. A német-francia tengelynek vezető szerepet kell játszania a „szuverén Európa” megújítása során. Megállapította, a szuverenitás szó Németországban valami nyugtalanítót jelent, de Európának békés mederbe kell terelnie a világban tapasztalható aggasztó jelenségeket.
Angela Merkel kancellár kifejtette, osztja a francia elnöknek azt a meglátását, amely szerint az Európai Unió válaszúthoz érkezett. Egyúttal nagyszerűnek nevezte Macron beszédét.
A francia elnök berlini látogatása során előkészítették azt a jövő évben aláírandó Elysée-szerődést, amely a jelenleg érvényben lévő német-francia barátsági szerződést váltaná fel.
Macron tervezett reformjai terén máris sikerült némi előrelépést elérni, mivel Németország és Franciaország megállapodásra jutott az euróövezet közös költségvetésében. Olaf Scholz német pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban kijelentette, a cél az együttműködés és a versenyképesség javítása és az euróövezet stabilitásának biztosítása. A közös büdzsé Macron szívügye volt, s 2021-től vezetik majd be. Ugyanakkor a francia elnök nagy győzelméről azért nem lehet beszélni, mert elsődlegesen Németország elképzelései érvényesültek. Macron ugyanis több tízmilliárd eurós büdzséről beszélt, azt remélve, hogy az eléri majd az euróövezeti országok GDP-jének néhány százalékát is. Ehhez képest Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter legutóbb már a 20-25 milliárd eurós büdzsét is jó kiindulási alapnak nevezte, ez azonban a 19 euróövezeti állam bruttó nemzeti termékének mindössze 0,2 százaléka. Németország azt az akaratát is keresztülvitte, hogy az euróövezeti költségvetés az EU büdzséjének része legyen, vagyis ugyanazok a szabályok vonatkozzanak rá, mint az unióéra.
