A Népszavának adott interjúja időpontjában még aláírásuk kijavítására kapott jogukkal élhettek azok a floridai szavazók, akiknek nem azonosítható aláírása miatt elvetették a voksát, ezért a 6-án tartott szavazásnak tovább csúszott a hivatalos eredményhirdetése. Gary Nordlinger szerint azonban a végleges, pontos számok hiányában is kimondható, hogy összességében nem beszélhetünk a kék színnel jelölt Demokrata Párt egyértelmű sikeréről. Emlékeztetett arra, hogy Barack Obama demokratái 2010-ben 63 képviselői helyet vesztettek, most viszont Donald Trump republikánusai csak mintegy harmincat, ráadásul a republikánusok a szenátusban még meg is szilárdították a pozícióikat.
- Elmaradt tehát a kék hullám?
- Országosan igen, de ha megnézzük az elővárosokat, ott bizony kék hullám volt, a demokraták képviselői helyeket nyertek. Felsőfokú végzettségű, mérsékelt nézetű republikánusok pártoltak át a demokratákhoz. Amire még nem tudjuk a választ, hogy ez tartós lesz-e, vagy Donald Trump távozása után ezek az emberek visszamennek-e a republikánusokhoz.
- Voltaképpen miről szól a két elnökválasztás közötti félidős választás? A két nagy pártról, vagy inkább a személyekről?
- Ez most egyáltalán nem a demokraták programjáról szólt, ha egyáltalán van nekik olyan, hanem Trump első két évének a megítéléséről. Az elnökválasztásnak mindig az a kérdése, hogy miként alakuljon a jövő. A félidős választásnak pedig az, hogy miként értékelik az emberek a közelmúltat.
- Kérdésesnek mondja, van-e programjuk a demokratáknak. De kérdés az is, van-e vezetésre alkalmas új politikusi nemzedékük.
- Nagyszerű kérdés, és én nem látok ilyet. Hol van a demokrata válogatott? Hillary Clinton és Joe Biden egyaránt a hetvenes éveinek a derekán jár majd a két év múlva esedékes elnökválasztáskor. Nem látom a lehetséges elnökjelölteket, és nem látom azt a generációt, amely a törvényhozás megszerzéséért folytatott harc élére állhatna. Most választották újra szenátornak a csaknem 86 éves Diane Feinsteint. A képviselőház demokrata párti vezetői mind a hetvenes éveik végét tapossák. Ahogy elnézem a tévén a képviselőház republikánus vezetőit, ők a negyvenes-ötvenes éveikben járnak, a demokraták hozzájuk képest egyszerűen öregek.
- Bár van több olyan fiatal demokrata párti politikus, aki győzött, és aki egészen radikális nézeteket vall.
- A félidős választásokon rendszerint az történik, hogy a radikálisok háttérbe szorítják a centristákat, a mérsékelteket. De azok az ellenzékiek, akik legyőzik a kormánypárti mérsékleteket, kevesebb mint két év múlva újra a választók elé kell, hogy álljanak.
- Mire lehet számítani az elkövetkező két évben a bevándorlási politikában? Megépül végig a fal a mexikói határon?
- Nem értem, hogy egy olyan politikai rendszerben, amelyet tudatosan úgy alakítottak ki, hogy az a kompromisszumkötésre ösztönöz, a demokraták miért nem akartak eddig alkut kötni az elnökkel. A határvédelmi infrastruktúra - kerítés, fal - 750 mérföld hosszúságban már kiépült. Hozzá lehetne járulni ahhoz, hogy teljesen kiépítsék, elfogadva azt a republikánus követelést, hogy első a határbiztonság, de akkor ennek fejében meg lehetne követelni a bevándorlási ügyek átfogó megoldását, beleértve az állampolgárság megadásának a kérdését is.
- Amikor megválasztották, Trump elnök nem volt járatos a világpolitikában. Mennyire lehet számítani arra, hogy bő két év elteltével a tanácsadói már csiszoltabbá tették ismereteit és problémaérzékenységét?
- Ezt el lehet felejteni. Donald Trump a saját ösztöneiben, megérzéseiben bízik. Az elején meghallgatta az establishmentet, aztán azt mondta, most már értem, és csinálom a magam feje szerint.
- És Európát illetően mit mond Trumpnak a saját feje?
- Nem ellenzi az európai szövetséget, nem hiszem, hogy azon törné az agyát, amin Putyin valószínűleg igen, vagyis hogy miként gyengíthetné az európai intézményeket. Egyszerűen csak úgy véli, hogy Európa nem tisztességes az Egyesült Államokkal a kereskedelemben és a védelmi hozzájárulást illetően.
