Ha tudatosan figyelnénk rá, mi kerül az asztalunkra és a tányérunkra, nemcsak arról gondoskodnánk, hogy unokáink is ismerjék a paradicsom vagy az eper igazi zamatát, hanem már most sokkal finomabbakat falatozhatnánk - állítja a Felelős Gasztrohős Alapítvány a friss kutatása alapján.
Hozzátette, minden, élelmiszerrel kapcsolatos választásunkkal hatással vagyunk az ökoszisztémára, amelyben élünk, és a helyi, szezonális, esetleg biotermékek vásárlásával szívességet teszünk magunknak és a jövő generációinak.
Életvitel
Az ötszáz, 18-59 éves városban élő ember online megkérdezésével készült kutatás eredménye szerint életvitelük szerint három nagy csoportba oszthatók a válaszadók. A lakosság 20 százaléka szimpatizál a bioétrenddel, további 30 százalék környezettudatos fogyasztónak tartja magát, a maradék 50 százalékot azonban nem érdekli sem a környezettudatosság, sem a fenntartható étkezés, és pazarló, élvezetorientált életmódján nem is hajlandó változtatni. A világon az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyharmada a kukában végzi. Ugyanakkor a Földön több mint 800 millió ember éhezik. Fontos lenne tehát értékként tekinteni és megbecsülni az ételt, valamint körültekintőbb, nem halmozó életmódot folytatni – olvasható a Felelős Gasztrohős Alapítvány közleményében.
Étkezési alapanyagok terhelése a környezetre
Az élelmiszeripar által kibocsátott üvegházhatású gázok nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedés által okozott extrém időjárási jelenségekhez. Ezek száma a 1990-es évek óta megduplázódott. Az extrém szárazság, áradások, viharok mind hatással vannak az élelmiszeriparra, főleg azokon a területeken, ahol egyébként is problémás az alapanyagok megtermelése és magas az alultápláltság aránya.
A lakosság életviteltől függetlenül itthon tisztában van a legfőbb alapanyagok környezetterhelésével: a válaszadók a pálmaolajat, az egzotikus gyümölcsöket és a vörös húsokat tartják a leginkább terhelőnek, míg a hazai szezonális gyümölcsöket és zöldségeket a legkevésbé. Abban azonban már jelentős különbségek mutatkoznak, hogy a válaszadók milyen előnyöket tulajdonítanak a fenntartható forrásból származó élelmiszerek. A környezettudatos fogyasztók és hedonisták leginkább a funkcionális előnyöket látják, például nincsenek agyonvegyszerezve, egészségesebbek, a bio-, ökoétrenddel szimpatizálók pedig azzal is tisztában vannak, hogy ezek az élelmiszerek finomabbak – áll a közleményben.
Fenntartható vendéglátóhelyek választása
A válaszadóknak van igénye a fenntartható vendéglátóhelyek iránt. Még a hedonista szegmensbe tartozók harmada is előnyben részesítene egy Fenntartható Vendéglátóhely minősítéssel rendelkező éttermet, de a környezettudatos illetve bio-, ökoétrenddel szimpatizálók körében ez az arány 46 illetve 61 százalék. Mivel a lakosság harmada heti szinten, további harmada havi szinten étkezik otthonán kívül - menzán, kávézóban és akár gyorsétteremben is -, a vendéglátóhelyek számára is fontos cél lehet, hogy minél többen találjanak az adott kategóriában fenntartható alternatívát.
Hozzátette, azon dolgoznak, hogy megmutassák, számít, mi van a tányérunkon.
