A politikailag aktív, jórészt baloldali körök számára most a szociális ügyek lényegesebbnek tűnnek, mint az Európa melletti kiállás demonstrálása és a nacionalizmus elleni fellépés – említett egy okot Mikecz Dániel politológus, mozgalomkutató, akit arról kérdeztünk, miért nem váltott ki nagyobb érdeklődést a Szabadság téren tartott EU-párti rendezvény.
Jonas Lüscher svájci-német író és a magyar felmenőkkel is rendelkező osztrák filozófus, Michael Zichy kezdeményezésére – ahogyan arról a Népszava is beszámolt – mintegy negyven városban tüntettek ugyanabban az időben, szombat délután a szabad és egységes Európáért, elítélve a nacionalizmust. Míg például Berlinben százezres tömeg vonult utcára. a budapesti eseményen csak néhány százan voltak. Annak ellenére, hogy a magyar társadalomban magas a nyugati orientáció és az Európai Unió támogatottsága.
Félnek az emberek, munkanap volt, sokakhoz nem is jutott el az információ, hogy lesz ez a rendezvény. Németországban sokkal erősebb a civil társadalom – magyarázta kérdésünkre Hermann Zsuzsa civil aktivista, a Szabadság téri demonstráció főszervezője. Mikecz Dániel hozzátette: Magyarországon az Európa iránti elköteleződés elsősorban praktikus okokra vezethető vissza, amilyen a „földrajzi mobilitás”, a szabad külföldi munkavállalás, a schengeni övezethez való tartozás.
Németországban más típusú kötődésről lehet beszélni. Ott az európai identitás fontos része annak a német identitásnak, ami – nyilvánvalóan a XX. század történelme miatt – önmagában kevésbé lenne vállalható. A szervezés alapvetően német nyelvterületre koncentrálódott, ez is hozzájárult ahhoz, hogy Németországban nagyságrendekkel több embert sikerült mozgósítani. A Chemnitzben történt menekültellenes erőszak ráadásul egy olyan konkrét ügy, ami súlyt adott a demonstrációnak.
Az EU-ból való kilépés veszélyét, bár ellenzéki politikusok időnként próbálják erre felhívni a figyelmet, a magyar közvélemény nem éli meg közvetlen fenyegetésként – folytatta Mikecz Dániel. Most inkább egy másik kérdés, a hajléktalanságot kriminalizáló új szabályozás foglalkoztatja a baloldalt. Igaz – jegyezte meg –, az ebben a témában szervezett vasárnapi tiltakozás sem vonzott túl sok embert. A politológus elmondta: felmérések szerint Németországban a polgárok 11 százaléka jár tüntetni, nálunk az arány nem éri el a három százalékot.
