A 25 országot, köztük Magyarországot is érintő, kiterjedt közvélemény-kutatás elsősorban azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak az emberek a világ vezető hatalmaihoz. A jelentés alapján Magyarországon igazán senki nem emelkedik ki a mezőnyből, inkább az általános bizalmatlanság a jellemző. A megkérdezettek közül csak 34 százalék gondolta, hogy Emmanuel Macron jól intézi a világ dolgait, és ez az alacsony támogatottság már elég volt a francia államfőnek az elsőséghez. Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár egyaránt 31 százalékot kapott. Vlagyimir Putyin orosz elnök tőlük mindössze egy százalékponttal maradt le, míg a nagy országok vezetői közül a legrosszabb színben a 21 százalékot elérő Hszi Csin-ping kínai államfőt látták a magyarok.
Ismerve a kormány retorikáját, az eredmények némiképpen meglepőek. A felmérést még az előtt végezték, hogy Emmanuel Macron és Orbán Viktor szócsatája igazán elkezdődött volna, ráadásul a francia köztársasági elnök eredményét sem lehet éppen jónak nevezni, de mégiscsak ő végzett az első helyen. A német kancellár rossz szerepelése borítékolható volt, ugyanakkor az is látható, hogy a magyarok többsége egyáltalán nincs elragadtatva az amerikai elnöktől, és a keleti közeledés sem talált értő fülekre.
Az adatokban jól megfigyelhetők az európai törésvonalak. Az unió nyugati tagállamaiban, például Hollandiában (85), Franciaországban (78) magas Merkel támogatottsága, míg a déli és a keleti országokban alacsony: a magyaroknál csak a görögök (15) szívlelik kevésbé. Világviszonylatban mégis a német kancellárban bíznak a legtöbben (52), őt követi a francia (46), a kínai (34), az orosz (30) és végül az amerikai (27) elnök. A jelentés egyébként arra az érdekességre is rámutat, hogy sok helyen, köztük Magyarországon, a konzervatív német kancellárt a magukat baloldalinak tartó emberek támogatják nagyobb arányban.
Abban világszerte egyetértés van, hogy Kína befolyása nőtt az utóbbi időben, és Oroszország is nagyobb szerephez jutott a nemzetközi porondon. Beszédes, hogy a migrációs és gazdasági válság által leginkább sújtott Görögországban (81), Spanyolországban (56) és Olaszországban (55) egyaránt úgy érezték, hogy mind gyakrabban Berlinből diktálnak.
Nem lehet elmenni szó nélkül amellett , hogy Donald Trump megítélése az egész világon, még kulcsszövetségesei köreiben is katasztrofális. Mindössze öt olyan állam volt, ahol a bizalmi indexe meghaladta az 50 százalékot, de közülük is csak a hasonló stílust követő Rodrigo Duterte irányította Fülöp-szigetek (78) és a Jeruzsálembe költöztetett nagykövetséggel lekötelezett Izrael (69) emelkedett ki. Eközben Mexikóban (6), Spanyolországban (7), Franciaországban (9), Németországban (10) - és a sort még hosszan lehetne folytatni - is elképesztően kevesen bíznak benne. Ráadásul a felmérésből kitűnik, hogy ez kevéssé az Egyesült Államoknak, mint inkább a személyének szól.
Legalábbis erre utal, hogy Washington politikai és gazdasági erejébe vetett hit változatlan, a megkérdezettek fele pozitívan tekint az Egyesült Államokra, és világviszonylatban 63 százalék gondolja úgy, hogy az Egyesült Államokat látná szívesen a világ vezetőjeként Kínával szemben (ebben a kérdésben más opció nem szerepelt). Magyarországon is 63 százalék nézi jó szemmel az Egyesült Államokat, a világ vezetését illetően 45 százalék favorizálná az amerikaiakat, és csak 9 százalék Kínát. Ez így összesen 54 százalék, ugyanakkor az igazán érdekes kérdés itt az, ami homályban marad: vajon a maradék 46 százalék kire szavazott volna, ha más opciót is hagynak? A távol-keleti óriás hazai megítéléséről egyébként elmondható, hogy elég felemás, de inkább negatív (47).
