Franciaország;tüntetés;Emmanuel Macron;

A párizsi tüntetők szerint a gazdagok pártján álló országvezetés tagjai „betörő” módjára viselkednek Fotó: AFP/Marie Magnin

- Tízezrek tüntettek Macron ellen

Sokan vonultak az utcára szombaton Franciaországban, Emmanuel Macron elnök politikája ellen tiltakozva. Az ifjú reformert épp ma egy éve választották meg az ország élére.

A demonstrálók szerint Macron "a gazdagok elnöke", aki "szociális puccsot" hajtott végre. A tüntetők az alkotmány reformját követelték. Egyesek transzparensükön Bonaparte Napóleonként ábrázolták az államfőt.

A résztvevők elsősorban az érdekvédelmi szervezetek tagjaiból, fiatalokból, valamint a franca államvasutak azon alkalmazottaiból álltak, akik egy idő óta sztrájkolnak a kormányzat intézkedései elleni tiltakozásul. A menet végigvonult Párizs belvárosán, az opera épületénél koncertet tartottak. Később a Bastille térhez vonultak át.

A rendőrség és a média közlése szerint a megmozduláson 40 ezren vettek részt, a szervezők szerint azonban mintegy 160 ezren vonultak ki az utcára. A rendőrség rendkívüli erőket mozgósított azután, hogy a május elsejei tüntetések során komoly összecsapások történtek. Bár kétezren ügyeltek a rendre, így sem tudták elkerülni a kisebb csetepatékat, melyek során egy rendőr megsérült.

Macron bírálói szerint reformintézkedéseivel a francia elnök valójában a vállalatokat, valamint a jobban keresőket segíti. Egy jelenlévő a dpa német hírügynökségnek elmondta: Macron úgy viselkedik, mint egy fordított Robin Hood, aki nem a szegényeket karolja fel, hanem a gazdagokat támogatja szüntelenül.

A tüntetés egyfajta teszt is volt a kissé megtépázott tekintélyű érdekvédelmi szervezetek számára arra, hogy mennyire képesek még mozgósítani az embereket. Jean-Luc Mélenchon ultrabaloldali tömörülése is támogatta a megmozdulást, és a volt elnökjelölt is felszólalt.

Macron több ezer kilométerre tartózkodott a tüntetések helyszínétől: az államfő Franciaország tengerentúli területén, Új-Kaledóniában fejezte be éppen látogatását. Macront ma egy éve választották meg francia köztársasági elnöknek. Állandó kritika vele szemben, hogy nem a nép államfője. „Nem a gazdagok, hanem a szupergazdagok elnöke” – fejtette ki róla elődje, Francois Hollande. Macron azonban messze nem annyira népszerűtlen, mint Hollande volt. Bár két hónappal megválasztása után hirtelen 30-35 százalék körülire csökkent a népszerűsége, ezt sikerült most feltornásznia 40-45 százalék körülire, vagyis jobban áll, mint egy évvel megválasztása után Hollande, illetve hasonlóan, mint a 2007-2012 között az elnöki tisztséget ellátó Nicolas Sarkozy.

Macron minden idők legfiatalabb francia köztársasági elnökeként vonul be hazája történelmébe. „Azt csinálom, amit mondok” – hangzik hitvallása. A bírálatok láthatóan leperegnek róla. Valóban következetesen képviseli politikáját, amit elhatároz, azt megvalósítja, jelentősen különbözik ebben a sokszor bizonytalankodó Hollande-tól. Sokan úgy vélik, kormányzási stílusa leginkább Charles de Gaulle-éhoz hasonlítható. Bizonyos szempontból ő is reformernek számított, hiszen az ő nevéhez fűződik az 1958-as alkotmány elfogadása.

Bár az elnökválasztáson egyesek baloldalinak minősítették Macront, intézkedései alapján inkább jobboldali-centrista, illetve bizonyos tekintetben liberális. Előremutató javaslatokat tett az Európai Unió reformjára, a német-francia-tengely azonban egyelőre nem működik olajozottan, elsősorban a CDU tagságának fenntartásai miatt. Macron és Angela Merkel júniusban mutatja be az EU reformjára vonatkozó közös javaslatot.

Macron várhatóan továbbra is erőltetett tempót diktál, de azzal óhatatlanul szembekerül majd a szociálisan erős Franciaországot akaró csoportokkal.

A Mars-expedíció még a távoli jövő zenéje, egyelőre a sokkal közelebbi Hold körül folyik az ádáz űrversengés a nagyhatalmak között.