Tegnap kezdődtek meg Franciaországban a tiltakozó akciók Emmanuel Macron munkajogi reformjai ellen. Országszerte összesen 180 megmozdulást terveztek, az első jelentések szerint azonban távolról nem volt szó tömeges mozgósításról. A francia elnök nem tartózkodott Párizsban, tegnap a Francia Antillákhoz tartozó két szigetre, Saint-Barthélémyre és Saint-Martinra látogatott, hogy felmérje az Irma hurrikán által okozott károkat.
A reform révén egyszerűbbé válik az alkalmazottak elbocsátása és felvétele. Macron szerint ez az alapja annak, hogy rugalmasabbá tegyék a munkaerőpiacot, s ez által 9,5 százalékról 7-re csökkenjen az állástalanok aránya elnöki ciklusa végéig, 2022-ig. A szakszervezetek azonban tömeges elbocsátásoktól tartanak, ezért őszre megmozdulások sorát szervezik. A baloldali radikálisok „cinikus és szélsőséges” reformokról tettek említést.
A lakosság többsége elismeri ugyan, hogy változásokra van szükség a munkaerőpiacon, de a franciák nagy része úgy véli, beletörik az intézkedésekbe Macron bicskája már csak azért is, mert részben ezen elképzelései miatt zuhan népszerűsége július óta. Ezért – gondolják – nem viszi véghez a reformokat, mert meg akarja akadályozni, hogy elődje, Francois Hollande sorsára jusson, aki történelmien alacsony közkedveltségi mutatóval rendelkezett.
Macron azonban többször is elmondta, nem enged az utca nyomásának. Azokat pedig, akik meg akarják akadályozni reformjait, a közelmúltban, Athénban tett látogatása során, „naplopóknak” nevezte, amivel nem kis felháborodást okozott hazájában. A CGT szakszervezet vezetője, Philippe Martinez dühösen jegyezte meg: „Kire gondol az elnök, amikor naplopókról beszél? A több millió munkanélküliről?” A baloldal vezéralakja, Jean-Luc Mélenchon egyenesen úgy vélte, Macron „nem szereti a franciákat”.
