Tizenöt ország részvételével kezdődött meg hétfőn az ezévi Rapid Trident. A nyugat-ukrajnai Lviv (Lemberg) megyében, a lengyel határ közelében, Javorivban zajló hadgyakorlat szeptember 23-ig tart. Ugyancsak hétfőn a nem NATO-tag svéd hadsereg is megkezdte az elmúlt 20 év legnagyobb hadgyakorlatát, az Aurora 17-et, közel 20 ezer katona részvételével.
Az ukrán védelmi tárca előre jelezte, az idén a korábbiaknál is nagyobb méretű lesz a Rapid Trident, 2500 ukrán katona vesz részt a tréningen. Tavaly június 27. és július 8. között ugyancsak a javorivi lőtéren rendezték meg a Rapid Trident-2016-ot, akkor is Ukrajna és 14, főként NATO-tagország és 1800 ukrán katona részvételével. Az idei hadgyakorlat parancsnoka Szergej Litvinov, aki a megnyitón elmondta, a NATO-partnerországok támogatása felbecsülhetetlen segítség az ukrán hadsereg számára. Sztyepan Poltorak védelmi miniszter közleményében azt hangsúlyozta, a NATO tagországokkal való közös felkészülésre az ukrán hadseregnek azért van szüksége, mert az lehetőséget ad a szövetség kritériumainak és szabványainak átvételére.
Ez az idei nyár második nagy ukrajnai hadgyakorlata, júliusban Odessza megyében került sor a nagyszabású fekete-tengeri Sea Breeze–2017 nemzetközi hadgyakorlatra.
A Rapid Trident 2017 különlegessége azonban az, hogy szinte egybeesik az orosz-fehérorosz Zapaddal, amelyet a balti országok és Lengyelország aggodalommal figyel és tiltakozik megrendezése ellen. A Zapad szeptember 14-én kezdődik, zömében fehérorosz területen zajlik, s bár Moszkva többször hangsúlyozta, hogy kizárólagosan védelmi jellegű és terrorelhárítási rendeltetésű, a balti államok és Varsó félelme nem enyhül. A nemzetközi sajtóban megjelent az a hír is, hogy a Zapad mintegy 100 ezer katonát vonultat fel, de ezt Moszkva többszörösen tagadta, leszögezve, hogy 12700 orosz és fehérorosz katona illetve 700 harci eszköz, 70 repülőgép és 10 hajó vesz részt Fehéroroszországban és Oroszország három régiójában, a kalinyingrádi, a leningrádi és a pszkovi megyében zajló gyakorlatokon.
A legnagyobb aggodalmat nyilván a kalinyingrádi manőverek okozzák, hiszen az orosz enklávé a balti államok közé ékelődik. Júliusban az Egyesült Államok a Zapad menetrendjének ismeretében első alkalommal Patriot rakétaelhárító üteget telepített Litvániába, a 11-én kezdődött „Tobruq Legacy 2017” elnevezésű hadgyakorlatra. A vilniusi védelmi minisztérium közleménye szerint a légvédelmi rendszer telepítésével Washington elkötelezettségét bizonyította Litvánia biztonsága mellett, s készségét, hogy stratégiai csapásmérő képességet telepítsen a régióba, hangoztatta a közlemény. A három balti államnak ugyanis csak rövid hatótávolságú légelhárító eszközei vannak, és ez annak fényében sem megnyugtató számukra, hogy a NATO négy harccsoportot, több mint ezer katonát állomásoztat a régióban.
Oroszország és a NATO-tag Törökország aláírta az Sz-400-as (Triumf) típusú orosz légvédelmi rakéták megvásárlásáról szóló szerződést – nyilatkozta kedden Vlagyimir Kozsin, az orosz elnök „haditechnikai együttműködési" ügyekben illetékes tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek. Az Sz-400-as rakétarendszer repülőgépek, robotrepülőgépek és ballisztikus rakéták megsemmisítésére alkalmas – emlékeztet az MTI. A NATO-n belül ugyanakkor nem fogadták kitörő örömmel, hogy Törökország mind szorosabbra fűzi a szálakat Oroszországgal.
Hasonlóképpen tart a Zapadtól Varsó is. Lengyelország a moszkvai cáfolatok ellenére tart attól, hogy Oroszország és Fehéroroszország a jelzett nagyobb haderőt vonultatja fel, de amint Michal Dworczyk lengyel nemzetvédelmi miniszter-helyettes sajtótájékoztatón elmondta, mindenekelőtt attól, hogy a gyakorlat után az orosz haderő teljes egészében visszavonul a lengyel és a balti országok határainak közeléből. Dworczyk megfogalmazása szerint a Zapad-17 sok kétséget és aggodalmat ébreszt, Oroszország „eddigi lépéseire való tekintettel” is. A tisztségviselő egyben kiemelte, hogy mindezek ellenére a lengyelek teljes biztonságban érezhetik magukat, a NATO keleti szomszédságában a fejleményeket nemcsak a lengyel hatóságok, hanem az észak-atlanti szövetség egésze is „éber figyelemmel kíséri”.
Oroszország mindenkit biztosított, hogy hadereje szeptember 30-ig visszatér eredeti állomáshelyére. Emlékeztetett arra is, hogy Moszkva előre értesítette az EBESZ tagállamait a készülő hadgyakorlatról, és augusztus 1-jén meghívót küldött a megfigyelőknek is a katonai manőverek záró szakaszára, bár a gyakorlat mérete alapján a bécsi egyezmény erre nem kötelezi. A gyakorlaton a nemzetközi média meghívott képviselői is jelen lehetnek.
A NATO, legalábbis az utóbbi hetek nyilatkozatai alapján nem aggódik különösebben. Augusztus végén Jens Stoltenberg főtitkár közölte, a szövetség figyelemmel kíséri majd az orosz-fehérorosz hadgyakorlatot, a napokban pedig újra megerősítette, hogy nincs félelemre ok. Stoltenberg augusztus 25-én Varsóba utazott a lengyel aggodalmak eloszlatására, a Beata Szydlo kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatón arra szólította fel Moszkvát, hogy tartsa be a fegyveres erők átláthatóságáról szóló megállapodást. A főtitkár ez alkalommal elmondta: minden államnak joga van hadgyakorlatokat szervezni, Moszkva júliusban tájékoztatást adott róla, a NATO pedig figyelemmel fogja kísérni. A szövetség e héten is megismételte álláspontját.
Stoltenbergnek leginkább Litvániát nem sikerült megnyugtatnia. Múlt héten Linas Linkevicius litván külügyminiszter felszólította Oroszországot, vessen véget a kardcsörtetésnek a NATO keleti peremén, és hagyjon fel a tervezett Zapad hadgyakorlatokkal.
