A péntek este nyilvánosságra hozott dokumentumban kiemelték: a nemzetközi emberi jogi egyezményeket sérthet az, hogy egyes jelentések szerint bántalmaztak az országba illegálisan belépő menekülteket, ám egyik esetben sem indított független vizsgálatot a kormány.
A jelentésben emlékeztettek, hogy nemzetközi szervezetek, emberi jogi szervezetek fogalmaztak meg kritikákat a magyar jogállamiság szisztematikus eróziója, a fékek és ellensúlyok rendszerének és a demokratikus intézmények gyengítése, továbbá az átláthatóság korlátozása miatt is. A médiapiaci átrendeződésről az olvasható, hogy terjeszkednek a kormánybarát médiavállalkozások és csökken a független hangok száma.
A magyar emberi jogi problémák közé sorolja a jelentés a börtönök túlterheltségét, a fogvatartottakkal való, sokszor embertelen bánásmódot, a vallási csoportok politikailag meghatározott kormányzati regisztrációs eljárását, a kormányzati korrupciót és a civil társadalomra gyakorolt állami nyomást. A jelentésben kritikus megjegyzésekkel esik szó a családon belüli erőszakról, a nők zaklatásáról, az antiszemitizmusról, a fogyatékkal élő gyermekekkel és felnőttekkel szemben történt visszaélésekről, embertelen bánásmódról, valamint - külön kiemelve - a romák hátrányos megkülönböztetéséről, társadalmi kirekesztettségéről.
A jelentés idén is külön, tételesen sorol fel konkrétumokat a magyarországi demokratikus intézményrendszer 2010 óta tartó, a kontrollmechanizmusok szisztematikus leépítésével járó eróziójáról. A korrupcióról a Transparency International Magyarország és a K-Monitor forrásait idézi a dokumentum, amely szerint a magyar gazdaságot "a barátok iránti részrehajlás és az államkapitalizmus" jellemzi. A jelentés a múlt év legjelentősebb korrupciós ügyeként azt említi, amikor a Magyar Nemzeti Bank közpénzzel látta hat saját alapítványát.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) érdemben ezúttal sem reagált a jelentésre, csupán annyit közölt: "nem alapvető emberi jog, hogy tömegek végigmasíroznak biztonságos országokon, megszegik a nemzetközi és a nemzeti törvényeket, és kiválasztják, hogy hol akarnak élni". Azt is írták: "a magyar kormány az amerikai külügyminisztérium régi demokrata érzelmű apparátusával szemben Donald Trumppal ért egyet a bevándorlási kérdésekben", s hivatkoztak még az érvénytelen kvótanépszavazásra is. Az amerikai jelentésben felhozott többi problémára a diplomácia nem reagált, csupán annyit jegyeztek meg: "objektív tények mutatják, hogy a minden konkrétumot nélkülöző korrupciós vádak alaptalanok, hiszen a magyar gazdaság évek óta erősödik, a bérek nőnek, az államadósság csökken, a költségvetési hiány pedig 3 százalék alatt van".
