A nagy hidegek idején a francia RTE áramelosztó hálózat felhívást intézett a fogyasztókhoz, amelyben arra kérte őket, hogy csökkentsék a csatolt fájlokkal súlyosbított e-mailjeiket és ezzel csökkentség az adatközpontok leterheltségét. Ez a figyelmeztetés meglepte az internet-felhasználókat és felvetette azt a kérdést, hogy az e-mailek valóban ártanak-e a környezetnek. Volt, aki a hírre azt a javaslatot tette közzé egy közösségi portálon, hogy mindenki térjen vissza a „környezetbarátabb” papír alapú levelekre – idézte a Le Figaro.
A válasz bonyolultabb, mint gondolnánk. Végül is az e-mail küldésére elfogyasztott energia független attól a készüléktől (számítógép, laptop, okostelefon), amely a megírására és a szerkesztésére szolgál. A probléma az elküldésében és az óriás szervereken való tárolásában van.
„Amikor elküldünk egy e-mailt egy 1 MB-os csatolt fájllal, annyi energia fogy, mintha egy 60 wattos villanykörtét égetnénk 25 percig” – mondja Stéphane Petibon, a Newmanity vezérigazgatója, akinek cége energiatakarékos e-mail-fiókokat kínál.
A kibocsátások a francia környezetvédelmi és elektromosságot ellenőrző ügynökség (Ademe) szerint kis részben a felhasználó gépének elektromos fogyasztásából, és főleg a nagy adatközpontok informatikai és egyéb felszereléseiből, például a légkondicionáló berendezésekből erednek. Ezekből a világban több mint 4 ezret regisztráltak. Ezek 20 milliárd wattot fogyasztanak évente, ami az összfogyasztás 4 százaléka. Ebből a klimatizálás 30-50 százalékot tesz ki. Amikor ugyanis nagyon meleg van, a szerverek nem tudnak működni. Két évvel ezelőtt Ausztráliában, nem bírták a 44 C fokot és több mint 6 órára leálltak.
Mike-Bernes Lee, a brit Lancaster Egyetem kutatója a szénlábnyomokról szóló könyvében úgy kalkulál, hogy egy e-mail 4 gramm CO2 kibocsátását jelenti, de ez a hatás egy nehéz csatolt fájllal együtt akár 50 grammra is emelkedhet. A szerző szerint az elektronikus üzenetek személyenként 136 kilogramm széndioxiddal terhelik az évi káros kibocsátásokat, ami világviszonylatban 130 millió tonna CO2-ot jelent. Ez az összes légszennyezés 1,5 százaléka. A szám 2020-ig 340 millió tonnára emelkedhet.
A kiadások csökkentése érdekében egyre több adatközpont tér át alternatív megoldásra, a külső hideg levegő vagy a földalatti víz általi hűtésre. Ezeknek már szakkifejezései is vannak: „free-cooling”, illetve „geo-cooling”. Sokan eleve hidegebb éghajlatra telepítik ezeket. A Google Finnországba, a Facebook Svédországba. A Microsoft egyenesen a tenger fenekét vette célba. A Greenpeace szerint azonban vannak, akik nem törekszenek környezetbarát megoldásokra. Ilyen többek között az Amazon, a Netflix és a Samsung. A felhasználók maguk is többet tehetnek e-mailjeik csökkentésével a jó ügyért. Például redukálják a felesleges, csupán az idő agyonütését célzó elektronikus fecsegésüket.
