Bizonyára sokak lelkébe befészkelődött tavaly valamilyen furcsa, kellemetlen hiányérzet, amelynek okára képtelenek voltak rájönni. Segítünk. Az történt, hogy – a köztéri alkotások adatbázisa, a Köztérkép.hu szerint – 2016-ban egyetlen emlékművet sem állítottak Wass Albert tiszteletére. Sem szobrot, sem domborművet, de még kopjafát sem. Az előző években is mindössze egyet-egyet.
Az író szobra Debrecenben FOTÓ: NÉPSZAVA
Csüggedésre sem ok, így is van belőlük elég, több mint ötven szerte az országban. Nem beszélve a róla elnevezett utcákról, terekről, közintézményekről. Ha így megy tovább, Wass Albertnek rövidesen több szobra lesz az országban, mint József Attilának – jósolta pár éve Pótó János történész.
A szoboralapítási láz időközben csökkent ugyan, ebből azonban nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke legalábbis nem érzékeli, hogy lanyhulóban lenne Wass kultusza. Inkább csak a közéleti vihar ült el, amit a kormány azzal kavart, hogy Nyirő József és Szabó Dezső társaságában Wass Albertet is a Nemzeti Alaptanterv (NAT) részévé tette. (A 2012-es döntést az akkor még karakteresen szélsőjobboldali Jobbik a saját sikereként ünnepelte.)
A nyilvánosságban folyó viták elcsendesültek, a megosztottság megmaradt – jellemezte a helyzetet Arató, aki korábban pejoratív értelemben vett lektűrszerzőnek titulálta Wass Albertet. Állítását nem vonja vissza, de igyekszik árnyaltabban fogalmazni. Bár a Farkasverem szerinte nem korszakos remekmű, kétségkívül „elég jó regény” (Wass 1934-ben ezért kapta meg a Baumgarten-díjat). Legismertebb könyve, A funtineli boszorkány is figyelmet érdemel.
Ha a politikai vonatkozásokat figyelmen kívül hagyjuk, és szigorúan irodalmi szempontból vizsgáljuk munkásságát, Wass Albertről akkor sincs teljes közmegegyezés – jegyezte meg Arató László. Miközben mértékadó irodalmi körökben jellemzően nem tartják nagyra műveit, olyan elismert író-irodalomtörténészek is méltatják, mint például Grendel Lajos.
Ezzel szemben Arató határozottan úgy gondolja, hogy Wass Albert a legkevésbé sem tartozik a kiemelkedő szerzők közé. Régimódi, XIX. századi sémát követő, ideologikus könyvei leegyszerűsített természetmítoszra, a „romlott város” és a „romlatlan természet” ellentétpárjára épülnek. Költőként Wass még kevésbé jelentős. Számos író van, aki Arató László szerint nála sokkal jobban megérdemelné, hogy bekerüljön a NAT-ba.
Apropó: senki ne higgye, hogy Wass Albert szerves része az alaptantervnek. A középiskolai anyagban éppen csak a neve tűnik fel, a kisiskolások számára pedig csupán lehetséges gyermekvers-szerzőként ajánlják. Regényei totálisan kimaradtak. A politikai kommunikáció tehát lényegesen nagyobb nyomatékot adott személyének, mint amit a NAT tükröz – nyugtázta Arató László.
Wass kultusza a kerületi és országos szavalóversenyeken érhető tetten – mondta. Nincs jele annak, hogy versei vesztettek volna népszerűségükből, noha ezek inkább hatásos szavalati darabok, mintsem gazdag jelentésű vagy eredeti formanyelvű költemények. Bármi szerepel is az alaptantervben, Arató László tényként közölte: Wass Albert betört a köztudatba.
Emlékének ápolását szolgálja a „25 órás Wass Albert felolvasó maraton a Kárpát-medencében és azon is túl”, amit halálának évfordulóján rendeztek meg a minap – immáron tizedik alkalommal, nagyjából hatvan helyszínen. A helyi szervezők sok esetben hangsúlyozták, hogy Wass Alberten kívül más magyar írók, költők műveit is szívesen fogadják.
A Jobbik budai szervezetei például a Keleti Károly utcában jöttek össze, a programban többek között Döbrentei Kornél, Dörner György, Gregor Bernadett és Gyöngyösi Márton fellépése is szerepelt.