Barack Obama tegnap Prokópisz Pavlópulosz görög államfővel, s Alexisz Ciprasz kormányfővel folytatott tárgyalásokat Athénban. Az amerikai elnök sajtóértekezletén igyekezett megnyugtatni az európai szövetségeseket, hogy Donald Trump beiktatását követően is marad a szoros transzatlanti kapcsolat. "Egy erős és egységes Európa a világ és az Egyesült Államok számára is nagyon fontos" - mutatott rá a hamarosan leköszönő amerikai elnök. Obama méltatta Görögország erőfeszítéseit a migránsválság kezelésében.
Indulása előtt tartott fehérházi sajtóértekezletén Obama elmondta, a milliárdossal folytatott első megbeszélésből azt vonta le, Trump a transzatlanti szövetségi rendszer megőrzésére törekszik, egy „erős és robusztus” NATO fenntartása a célja. Obama nagyon diplomatikusan hárította el a kérdéseket azzal kapcsolatosan, felkészültnek találja-e Trumpot az elnöki posztra. Mint megjegyezte, az elnöki poszt gyorsan ráébreszti az embert arra, mekkora felelősség hárul a Fehér Ház lakójára. A 44. elnök szerint megválasztott utóda nem ideologikus, inkább pragmatikus személyiség, s programjának prekoncepcióit előbb-utóbb hozzá kell igazítania a realitásokhoz.
Donald Trumpnak nincs könnyű dolga. A megválasztott elnök a washingtoni „mocsár” kiszárítását ígérte, kormányzati posztra azonban kénytelen a republikánus politikai elit tapasztalt személyiségei, a Bush-kormányzat egykori tisztségviselői közül válogatni. A milliárdos jutalmazni kívánja azokat, akik lojálisak voltak hozzá, de a kampánynak vége, s január 20-tól szakemberekre lesz szüksége, akik zökkenők nélkül működtetik majd az adminisztrációt.
Az amerikai lapok egy része szerint Rudy Giuliani volt new york-i polgármester, más jelentések szerint ugyanakkor a volt ENSZ-nagykövet, John Bolton a legesélyesebb a jövendő adminisztráció kulcspozíciójának számító külügyminiszteri tisztségre. Giulianit korábban az igazságügyi tárca élére jósolták, külügyi felkészültsége nem kiemelkedő. Amikor 2008-ban pályázott az elnökjelöltségre, konvencionális republikánus nézeteket hangoztatott.
A volt ENSZ-nagykövetre úgy emlékeznek vissza, mint a Bush-kormányzat egyik leginkább megosztó, keményvonalas, intervencionista diplomatájára. Bolton a SkyNews-nak adott tegnapi nyilatkozatában „hatalmas stratégiai hibának” nevezte az iráni nukleáris megállapodást, s bírálta az Obama-kormányzatot az iraki kivonulás miatt, amely „káoszhoz vezetett a Közel-Keleten”.
Az új elnöknek a régi kihívásokkal kell szembenéznie, a szíriai háború, a közel-keleti válság, az amerikai-orosz feszültség ügyében januártól már Trumpnak kell döntéseket hoznia. Obama és a távozó demokrata kormányzat a hátralévő hetekben azért dolgozik, hogy a leköszönő elnök emblematikus programjait megerősítsék, az átadás-átvételről folyó tárgyalásokon próbálják meggyőzni a megválasztott elnök stábját egyebek mellett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás, a párizsi klímaegyezmény fennmaradásának fontosságáról. A Marrakeshben folyó idei klímacsúcson Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár tegnap reményét fejezte ki, hogy a tavaly megkötött Párizsi Egyezmény működőképes marad.
