Zöldzóna;emberi jogok;;Sussexi Egyetem;

Illusztráció/Thinkstock

- A ló és az ember - Döbbenetes felfedezést tettek a kutatók

A Sussexi Egyetem kutatói által végzett vizsgálat során a lovaknak nagyméretű képeken szélsőséges érzelmeket mutató emberi arcokat mutattak. A hatás még a szakembereket is meglepte. 

Ugyan az már korábban is tudható volt, hogy a lovak a háziasítással képessé válhattak az emberi viselkedés valamiféle értelmezésére, és az ahhoz való alkalmazkodásra.

De a mostani kísérlet során kiderült, hogy az ember és ló kapcsolata ez utóbbi jóvoltából ennél lényegesen kifinomultabb. A képeket 28 lónak mutatták meg, és az állatok valamennyien negatívan reagáltak a mérges arckifejezésre - írja a BBC online kiadása.

Az egyikünk mutatta a fotót, a másik fogta a lovat. Az állatok a bal szemükkel nézték meg a mérges arcot - ismertette az egyik kutató. Az emlősök agya úgy működik, hogy a bal szemből jövő ingereket az agy jobb fele dolgozza fel. A jobb agyfélteke a negatív ingerek feldolgozására specializálódott. Ez valójában az energiamegosztásról szól, hiszen így az emlősnek nincs szüksége arra, hogy az az egész agyat használja - magyarázta a kutató.

A tudósok pulzusmérőket is felszereltek a lovakra, amelyek megmutatták, hogy a mérges arckifejezések jelentősen fokozták a szívverésüket.

Hasonló eredmények születtek nemrég családban élő kutyák vizsgálatakor is, ami felveti a kérdést, hogy hogyan befolyásolta az emberekkel való együttélés az állatok viselkedését. A lovaknak megvan az a velük született képességük, hogy felismerjék egymás érzelmeit. Úgy tűnik, hogy a háziasítással képessé váltak az emberi érzelmek azonosítására is - állapították meg a kutatók.

A ló (Equus caballus) az emlősök osztályának a páratlanujjú patások rendjéhez, ezen belül a lófélék (Equidae) családjához tartozó faj. A ma ismert ló hosszú törzsfejlődés során vált olyanná, amilyennek ma ismerjük. Ez a törzsfejlődés több mint 60 millió évre nyúlik vissza. A ló háziasítása a korai civilizációk idején, nagyjából 4000 évvel ezelőtt, Közép-Ázsiában kezdődött (botaji kultúra), majd a mai Dél-Oroszország, illetve Mezopotámia területén folytatódott. A nomád lótartók hamarosan rájöttek, hogy lovon szállíthatják felszerelésüket, elkezdték tehát málhás lovakként használni őket. Nyugat- és Közép-Európában körülbelül 700 óta, a vaskortól használják a lovat hátas állatként.(Wikipédia)