Joggal örvendezhetnek olvasóink, hiszen egy "informatív és mértékadó" napilapot tartanak a kezükben. Az örömöt az sem kisebbítheti, hogy a minősítés az Országgyűlés hivatalától származik. Márpedig ennek a szervezetnek aligha lehetnek jogosítványai a sajtótermékek osztályozására. Ez azonban nem zavarja őket. A Népszavához hasonlóan e kategóriába sorolták az összes országos közéleti napilapot, kivéve egyet. A Magyar Nemzetet. Annak az előfizetését január elsejétől lemondták. Az okokról érdeklődőket a sajtóiroda arról tájékoztatta, hogy "a frakciók továbbra is maguk döntenek arról, hogy mely sajtótermékeket kívánják megrendelni." Vagyis: a Nemzet olvasása - egyelőre - hivatalosan nincs tiltva, de a nemzeti együttműködés rendszerében azért számon tartják, hogy ki vetemedik rá.
A "mértékadó" jelző pedig éppen a Magyar Nemzetre illene a legjobban. Az átkos időkben - mint a Hazafias Népfront orgánuma - őrizte a lap sok évtizedes polgári hagyományait. A rendszerváltás óta pedig csúszkált egy kicsit a vékony jégen, sok éven át a Fidesz - majd a jobboldali kormány - megbízható szócsövének számított. Egészen addig, amíg a két régi harcostárs össze nem veszett, s Simicska rá nem jött, hogy Orbán mégsem a barátja. Ennek nyomán az újság - s vele a sokáig hűséges Hír TV is - ellenzéki orgánummá minősült. Legalábbis a házelnök megfogalmazása szerint. A hivatal most csak Kövér László intencióit követte.
A Népszava is volt már hasonló helyzetben. Hivatalos helyeken sorra mondták le a lap előfizetését, a Miniszterelnökség épp csak ki nem tiltotta helyiségeiből. Viszont a hatalom tett róla, hogy legalább állami hirdetéseket ne kapjunk. Szolidaritást a jobboldali lapoktól - így a Nemzettől - nem is reméltünk, nem is kaptunk. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy most ne emeljük fel szavunkat a méltatlan és felháborító parlamenti döntés ellen. A "mértékadó" tájékoztatás joga ugyanis minden magyar állampolgárt, vagyis a képviselőket és munkatársaikat is megilleti. A sajtószabadság megsértését is jelenti, ha ettől a lehetőségtől elzárják őket.
Természetesen ettől még megtehetik, meg is teszik, mint annyi minden mást. De ez már őket, a hatalmat és kiszolgálóit minősíti, s az ő fejükre hull vissza.
