A francia külügyek irányítója, Laurent Fabius az RTL rádióban kifejtette, két összetevő szükséges az IS elleni hatékony harchoz. Egyfelől a szélsőséges dzsihadisták csapatait a levegőből harci gépekkel kell támadni, másrészt azonban szárazföldi erők bevetésére is szükség van. Párizs azonban csak az előbbire hajlandó, az utóbbira nem. Szárazföldi ellenállásra a Szabad Szíriai Hadsereg (FSA) lehet képes, „s miért ne harcolhatnának az IS ellen a szíriai kormányerők?” – tette fel a kérdést a francia diplomácia vezetője.
Franciaország már szeptember óta nemcsak Irakban, hanem Szíriában is támadja a szélsőséges iszlamisták állásait, a november 13-i párizsi terrorcselekmények után azonban változás történt Franciaország Szíria-politikájában. Erről is szó volt Francois Hollande francia és Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök esti moszkvai tanácskozásán, amelyen megállapodtak arról, megerősítik az információcserét és a katonai együttműködést, hogy hatékonyabbá tegyék az Iszlám Állam elleni légicsapásokat. Hollande azonban azt is közölte, hogy nincs jövője Aszad elnöknek. Putyin erre kifejtette, Moszkva kész ugyan együttműködni az Iszlám Állam ellen harcoló szíriai ellenzéki csoportokkal, de kiemelte, hogy Aszad Moszkva szövetségese marad. Oroszország szeptember eleje óta hajt végre légicsapásokat Szíriában.
Hollande elnök diplomáciai offenzívába kezdett a párizsi terrortámadások után, hogy keményebb fellépésre ösztökélje szövetségeseit az IS elleni harchoz, illetve közelebb hozza egymáshoz a dzsihadistákkal szembeni küzdelemben a Nyugatot és Oroszországot. E törekvését azonban aligha segítette, hogy Ankara és Moszkva között súlyos diplomáciai feszültség alakult ki, miután kedden a török egységek lelőttek egy orosz gépet, amely – Ankara állítása szerint - többszöri felszólítás ellenére is megsértette az ország légterét.
Milyen konkrét felajánlást kapott szövetségeseitől Franciaország a szélsőségesekkel szembeni harchoz? Volt-e egyáltalán eredménye Hollande elnök diplomáciai erőfeszítéseinek? Említettük, hogy Oroszországgal információcseréről állapodott meg. Vlagyimir Putyin azonban világossá tette, ha még egy a keddihez hasonló közjáték történik, az együttműködésnek vége. Angela Merkel szerdán találkozott a francia elnökkel, s 650 német katona Maliba küldését ígérte. Az országban, ahol múlt pénteken egy az al-Kaidával szövetséges csoport mintegy kétszáz személyt ejtett túszul a bamakói Radisson Blu Hotelben, jelentős francia kontingens teljesít szolgálatot, nekik nyújtanak segítséget a német katonák. Berlin emellett négy-hat Tornado felderítő gépet bocsát az IS elleni koalíció rendelkezésére Szíriában. A német parlament jövő héten tanácskozik a kérdésről.
Barack Obama kedden Washingtonban szolidaritását fejezte ki a francia elnökkel és népével, egyben az IS elleni fellépés fokozását ígérte, de konkrétum nem hangzott el az amerikai elnök részéről. Hollande hétfőn tárgyalt David Cameron brit kormányfővel, aki a brit légicsapások Szíriára való kiterjesztését helyezte kilátásba. Ehhez azonban parlamenti jóváhagyásra is szükség lenne. Cameron csütörtökön a londoni alsóházban is megerősítette ezen szándékait. Várhatóan december közepéig szavaznak a kérdésről. Cameron emellett növelni kívánja a katonai kiadásokat, London 2025-ig 17 milliárd eurót fordít katonai felszerelésre, berendezésekre.
