Juhász Árpád geológus, a tanácskozás egyik fővédnöke, aki 109 országban készített filmeket, s az utóbbi két évtizedben a gleccserek visszaszorulását tanulmányozza, reményét fejezte ki, hogy a párizsi klímakonferencia végre cselekvésre készteti a világ döntéshozóit. „A gleccserek a Föld legjobb hőmérői” – mutatott rá a kutató, aki már évtizedekkel korábban felvetette, hogy a klímaváltozás okozta gondok tömeges migrációt indíthatnak el.
Ürge-Vorsatz Diana, a Nobel-díjas Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) egyik munkacsoportjának alelnöke, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője előadásában hangsúlyozta, az ENSZ fenntartható fejlődési célkitűzései korántsem megvalósíthatatlan álomcélok.
A világszervezet 2001 és 2015 közötti időszakra meghirdetett célkitűzései történelmi sikereket hoztak - mutatott rá. Világszerte felére csökkent az extrém szegénység, harmadára esett vissza a gyermekhalandóság, a HIV-fertőzés terjedésének növekvő tendenciáját még a leginkább veszélyeztetett afrikai kontinensen is sikerült visszafordítani. Másfél évtized alatt két milliárd embernek lett hozzáférése vezetékes vízhez. Mindez azt mutatja, van értelme a globális fellépésnek, a célok kijelölésének. A fenntartható fejlődés 17 célterülete már nem csak a fejlődő, hanem a fejlett országok problémáit is fókuszba állítja, így a termőföld, a fiatalok helyzete, a városok problémái, a biodiverzitás témakörére is kiterjednek.
Ürge-Vorsatz nagy reményeket fűz a klímacsúcshoz, de jelezte, az egyes országok egyéni felajánlásai alatta maradnak a várakozásoknak. Farkas István, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács társelnöke a nemzetközi célok hazai megvalósíthatóságát elemezte. Mika János egyetemi tanár a klímaváltozás és a migráció összefüggéseit vizsgálva arra jutott, rövid távon az éghajlati okok nem magyarázzák a jelenlegi migrációs hullámot.
