Az eddigi közlések szerint 31 személy halt meg és 32-en megsérültek a Boko Haram legújabbi terrorakciójában. Más források 32 halottról és 80 sérültről beszéltek. A terroristák célja ugyanaz volt, mint múlt pénteken Párizsban: a lehető legtöbb ártatlan ember életét kioltani. Olyan helyen robbantottak ugyanis, amely Yola városának egyik legforgalmasabb része: közel található egymáshoz a népszerű bolhapiac, a helyi mecset, valamint egy étterem. A detonáció röviddel az esti ima után következett be, amikor az emberek éppen kiléptek a mecset épületéből, s az étterem felé haladtak.
Yola városa már a múltban is több alkalommal a Boko Haram fegyvereseinek céltáblája volt. Különlegesen veszélyeztetett településről van szó, ahová múlt pénteken Muhammadu Buhari elnök is ellátogatott, s egy menekülttábort látogatott meg, majd katonákat tüntetett ki a szélsőségesekkel szembeni fellépésükért. Az elnök akkor azt közölte, a biztonságiak jó úton haladnak afelé, hogy legyőzzék az iszlamistákat. Talán épp Buhari államfő kijelentésének cáfolataként volt ismét e város a szélsőségesek céltáblája. Az elnök a merényletre reagálva a Twitteren azt közölte, az emberiség ellenségei sosem győzedelmeskedhetnek. „Kéz a kézben szabadítjuk meg országunkat a terrortól” – emelte ki.
2015 eleje óta a terrorszervezet körülbelül 11 iskolát rombolt le. Ezt Toby Lanzer, az ENSZ közép-afrikai és szahel-övezeti régióért felelős küldötte tette közzé. A világszervezet diplomatája figyelmeztetett arra, hogy amennyiben nem sikerül ugyanis véget vetni a Boko Haram kegyetlenkedéseinek, akkor Nigériából is komolyabb menekültáradat indulhat meg Nyugat-Európa felé. A szélsőséges milícia 2009 óta legalább becslések szerint ezer embert gyilkolt le, s kegyetlenkedései nyomán mintegy 2,6 millióan menekültek el otthonaikból. Az UNICEF szerint közülük 1,4 millióra tehető a gyermekek száma.
Bár a Boko Haram elleni küzdelem több szomszédos ország, Csád, Niger és Kamerun katonákkal is Nigéria segítségére sietett, s egy ideig úgy tűnt, sikerül térdre kényszeríteni a szélsőséges iszlamistákat, ám ismét elharapózott az erőszak azután, hogy a Boko Haram gerillataktikára állt át. Fegyveresei rendszeresen támadnak meg városokat, falvakat, ártatlan embereket elsősorban Nigéria északkeleti részén. Főleg piacoknál, illetve buszállomásoknál robbantanak.
A terrorszervezet márciusban kalifátust kiáltott ki a nigériai szövetségi állam, Gwoza területén, a nigériai hadsereg azonban időközben a városok nagy részét megtisztította a Boko Haram fegyvereseitől. Ettől függetlenül igen távolinak tűnik még a Boko Haram teljes legyőzése. Muhammadu Buhari, a májusban hivatalba lépett új nigériai államfő választási kampányában ugyan kíméletlen fellépést helyezett kilátásba a terrorszervezet ellen, s a szomszéd országokkal is egyeztetett, a hatékony katonai fellépés egyelőre várat magára. Jellemző módon egyébként a Boko Haram már névválasztásával is a nyugati civilizáció és kultúra elleni elszánt harcát fejezi ki, a megnevezés ugyanis annyit jelent: „A nyugati oktatás bűn”.
A Boko Haram elleni fellépést a korrupció is nehezíti: házi őrizet alá helyezték Sambo Dasukit, az ország korábbi biztonsági vezetőjét, aki a vádak szerint kétmilliárd dollárral csapolta meg azt az alapot, amelyet a terrorszervezet elleni küzdelemre hoztak létre.
