Szíria;Vlagyimir Putyin;légicsapások;John Kerry;

Putyin azt közölte,  a terrorizmus ellen indítottak harcot
Fotó: Europress Getty Images

- Orosz csapás Szíriában

Egyre erőteljesebb az orosz katonai szerepvállalás Szíriában. Orosz harci gépek első ízben hajtottak végre légicsapást az országban az Iszlám Állam (IS) ellen. Előzőleg Vlagyimir Putyin kérésére az orosz parlament adott zöld utat az orosz légierőnek a beavatkozásra. A Kreml ugyanakkor folyamatosan azt hangoztatja, nem terveznek szárazföldi beavatkozást.

Első ízben hajtott végre légicsapásokat Szíriában, az Iszlám állam állásaival szemben az orosz légierő. Először amerikai illetékesek számoltak be a manőverről, később maga Vlagyimir Putyin elnök közölte, hogy így segítenek Bassár el-Aszad szíriai elnöknek, illetve fel akarnak lépni a terrorizmus ellen. A CNN közlése szerint az orosz gépek Homsz környékét támadták CNN. Szíriai források szerint három célpont került az orosz gépek célkeresztjébe. Moszkva előzőleg nem adott felvilágosítást arról Washingtonnal, hogy gépei hol tervezik a bevetést. Előzőleg Bassár el-Aszad elnök kért támogatást Moszkvától az IS elleni harchoz. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ezzel kapcsolatban azt közölte, hogy mivel Oroszország Damaszkusz kérésének tesz eleget, ezért „az egyedüli állam, amelynek legitim joga van a légicsapásokhoz”.

A Kreml adminisztrációját vezető Szergej Ivanov, annyit közölt, hogy a „légierő bevetése természetesen nem tarthat örökké”. Arról nem tett említést, hány és milyen típusú harci gépeket vetettek be az IS ellen. Putyin egyébként már Barack Obama amerikai elnökkel folytatott hétfői tárgyalásai során kilátásba helyezte Oroszország szíriai szerepvállalásának további kiterjesztését. Az AFP amerikai illetékesre hivatkozva azt közölte, hogy John Kerry tiltakozott orosz kollégájánál, Szergej Lavrovnál a légicsapások miatt. Az orosz védelmi minisztérium szerdán azt közölte, hogy hírszerzési központot hozott létre az iraki fővárosban. A bagdadi központ segítségével koordinálják az IS elleni fellépést. A Reuters pedig arról számolt be, hogy Moszkva már katonai szakértőket is küldött a bagdadi központba. Oroszország, Irak és Irán múlt héten állapodtak meg titkosszolgálati értesüléseik cseréjében.

Franciaország háborús bűnök miatt indít eljárást Bassár el-Aszad szíriai elnök és rezsimje ellen. A 2011 és 2013 közötti rémtetteit vizsgálják. Laurent Fabius francia külügyminiszter azt közölte, fel kell lépni az emberiség értékeivel szemben tett bűncselekmények ellen. „Felelősségünk, hogy felelősségre vonjuk a gyilkosokat” – hangoztatta a francia diplomácia vezetője. Az eljárást már szeptember 15-én indították meg, de csak szerdán jelentették be. A nyomozást egy volt fotóriporter, „César” vallomása alapján kezdték meg, aki 2013 júliusában menekült el az országból, s 55 ezer fényképet készített a rémtettekről. Fabius azt közölte, a fényképeken lévő holttesteken kínzás nyomai láthatóak.

Közlések szerint Franciaország első szíriai légicsapásai során legalább harminc szélsőséges vesztette életét. Körülbelül 20 szélsőséges sérült meg. Franciaország vasárnap hajtotta végre első légicsapásait az országban. Előzőleg csak Irakban hajtott végre hasonló manővert. A Pentagon bejelentette, leállítja azt a programját, amelynek során mérsékelt szíriai lázadókat képeztek ki. Az amerikai védelmi minisztérium szóvivője, Peter Cook úgy fogalmazott, „szünetet iktatnak be”, s egyelőre nem küldenek több személyt a törökországi és jordániai kiképző táborokba. Ugyanakkor továbbra is keresnek jelölteket, mert később folytatni kívánják a kiképzéseket – tette hozzá. Washington tavasz óta képet ki lázadókat, a programra 500 millió dollárt különítettek el. A cél az volt, hogy 5000 embert képezzenek ki.

Igaz ugyan, hogy a február 12-én aláírt minszki tűzszüneti megállapodás szerint egy hónapon belül ki kellett volna vonni a nehézfegyvereket a kelet-ukrajnai konfliktusövezetből, úgy tűnik, most végre ez is megtörténik. Tegnap a konfliktus békés rendezésére létrejött úgynevezett kontaktcsoport, amelyben a szeparatisták képviselői is jelen vannak, ugyancsak Minszkben aláírta a 100 milliméterig terjedő fegyverek kivonásáról szóló nyilatkozatot.