A felsőoktatásba jelentkező 105 ezer diák közül 72 ezren nyertek felvételt valamelyik egyetemre vagy főiskolára a csütörtöki ponthatárhúzás után - jelentette be Palkovics László. A tavalyihoz képest apró csökkenés látszik, 2014-ben 74 ezer diákot vettek fel. A felsőoktatásért felelős államtitkár ezt demográfiai okokkal magyarázza, szerinte az idén csökkent az érettségizők száma. Palkovics elmondta: felsőoktatási szakképzésre hatezer, alapképzésre 45 ezer, osztatlan képzésre hatezer, mesterképzésre 14 ezer hallgatót vettek fel. A 72 ezer diákból csak 55 ezren tanulhatnak állami ösztöndíjas képzéseken.
A legnépszerűbb felsőoktatási intézmény címét az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) nyerte el, a diákok közül minden ötödik ide adta be a jelentkezését, ősztől több mint 8 ezren tanulhatnak itt. A második helyen a Szegedi Tudományegyetem végzett, a harmadik pedig a Debreceni Egyetem lett - mindkét intézménybe hatezer hallgató nyert felvételt. A felvi.hu statisztikái szerint legtöbben (26 ezren) a gazdaságtudományi képzéseken szerettek volna tanulni, ezt követte a műszaki (20 ezer jelentkező) és a pedagógusképzések (19 ezer). Azonban hiába voltak a gazdasági szakok a legnépszerűbbek, sokan csak fizetős képzésekre kerültek be, a legtöbb állami ösztöndíjas helyet ugyanis a műszaki és pedagógus képzési területekre jelentkezőknek tartogatták. A természettudományi képzésekre jelentkezők sem jártak rosszul, ezeken a szakokon a ponthatárok is nagyon alacsonyak voltak, a felvettek közül pedig szinte mindenki kapott állami helyet.
Mindez azt igazolja, hogy érvényesül a kormány akarata. "Kiemelt cél volt, hogy az informatikai, műszaki, természettudományi és tanárképzés irányába toljuk el a jelentkezők arányát, ez sikeres is volt" - mondta Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár. A "gazdaságilag nem megtérülő" - mint például a kommunikációs - képzések a kormánytörekvéseknek hála idén nem is voltak túl kapósak. A legnépszerűbbnek számító szak, a gazdálkodási és menedzsment ugyancsak szálka a kormány szemében, ennek ellenére hétezren jelentkeztek rá. A központilag meghatározott magas pontszám és kapacitásminimumnak is köszönhetően csak kétezer hallgatót vettek fel erre a képzésre, közülük pedig csupán kétszáz (!) jutott be állami ösztöndíjas helyre. A kommunikáció és médiatudomány esetében is a felvett hallgatók csupán 10 százaléka tanulhat ösztöndíjjal. Mindeközben például a gépészmérnöki szakra felvett kétezer diákból 1900 kapott állami helyet.
A kormányzat által meghatározott intézményi kapacitások miatt sokan még akkor sem kerülhettek be egyes képzésekre, ha elérték a szükséges ponthatárt. Az ELTE gazdasági képzésein például csak 182 főben határozták meg a felvehető jelentkezők számát. "Hiába lenne hely több hallgatónak, ha a kapacitást központilag csökkentik. Ilyen drasztikusan még sosem nyúltak bele az egyetemi felvételikbe" - mondta lapunknak Manherz Károly. A volt felsőoktatási államtitkár szerint a "föntről vezényelt" oktatásirányítás nem jó irányba vezet. "Az iparkamara sem mondhatja meg, hogy mennyi és milyen képzettségű emberre van szükség. Egyszerűen lehetetlen. A felsőoktatás átalakítása ad hoc módon, a napi politikához igazodva zajlik, ami történik, a szocialista tervgazdálkodáshoz hasonló" - véli Manherz. Hangsúlyozta: ha a jelenlegi rendszer megszilárdul, hosszútávon meg fogja bosszulni magát.
A kormány által üldözött népszerű szakokra felvételt nyert hallgatók
Gazdálkodás és menedzsment
Összes jelentkező: 6842
Összes felvett: 2290
Államira felvett: 216
Kereskedelem és marketing
Összes jelentkező: 5082
Összes felvett: 1405
Államira felvett: 127
Turizmus-vendéglátás
Összes jelentkező: 4965
Összes felvett: 1566
Államira felvett: 278
Pénzügy és számvitel
Összes jelentkező: 3289
Összes felvett: 1294
Államira felvett: 162
Kommunikáció- és médiatudomány
Összes jelentkező: 2120
Összes felvett: 574
Államira felvett: 46
