Ma tartja évente esedékes szónoklatát Tusnádfürdőn Orbán Viktor. Bár közönségének túlnyomó része erdélyiekből áll, a magyar kormányfő a korábbi tusványosi előadásain többnyire "hazabeszélt" általában harcias üzenetet intézett az anyaországiakhoz. Illetve a haldokló kapitalizmusról beszélt. Ma a koncertszínpad előtti sportpályán tartják azt a hagyományos közéleti fórumot, amelyen a miniszterelnök is előadást tart, és válaszol a hallgatóság soraiból érkező kérdésekre. Tavaly ezen a rendezvényen hirdette meg a miniszterelnök az általa preferált "illiberális" demokráciát, amelynek jegyében politizál azóta is.
Azt még senki sem tudja, az idén pontosan miről fog beszélni Orbán, de olyant mond majd, amit "abban a formában még szűk körű beszélgetéseken sem fogalmazott meg" - írta a napokban az Index, Habony Árpád tanácsadó egyik munkatársára hivatkozva. A portál szerint Orbán ezúttal is "be fogja gyújtani a rakétákat" Tusványoson.
Az biztos, hogy a kormányfő beszédére sokan figyelnek majd, hiszen rendre Tusványosról üzen Európának - leginkább hadat. Hogy a mai beszédre hangolódjunk, sorra vettük, a 2010-es választás óta mi foglalkoztatta Orbánt, s milyen jóslatokba bocsátkozott.
2010 - "Magyarországon kétharmados forradalom történt. Egy korszaknak véget vetettünk"
Bár 2013-ban Orbán azt állította, hogy "a forradalom dubiózus kifejezés, csínján kell vele bánni, a kétharmados többséget sem interpretáltuk forradalomként", már 2010-ben és 2011-ben is többször elmondta a Bálványosi Szabadegyetemen, hogy kétharmados forradalomnak nevezik a 2010-es választást. Azévi kormányra kerülése után Orbán Viktor arról beszélt Tusványoson, hogy a nyugati típusú kapitalizmus válságban van, mert eltávolodott az erkölcsi értékektől, saját korábbi morális kötőanyagát is elvesztette. Mint fogalmazott, a nyugati típusú kapitalizmus került válságba, az a felfogás, hogy a kapitalizmus majd elhozza a jólétet, az állam pedig tartsa távol magát a gazdaságtól csődbe sodorta a rendszert. A világpolitikai átrendeződés küszöbén India és Kína, azok az országok, ahol ragaszkodtak az értékeikhez, felemelkedtek. Úgy vélte, a kelet-közép-európai országoknak saját érdekeik figyelembe vétele mellett meg kell találniuk a közös hangot Oroszországgal.
2011 - "A magyarok harcolni akarnak, nem akarnak kicsik lenni"
Az EU soros elnökeként, ám a Brüsszellel folytatott viták legkeményebb időszakában Orbán mintha visszatért volna régi hangjához, hiszen beszédével - ahogy a korábbi években már nem egyszer - ismét számos diplomáciai érdeket sértett meg. Mondhatni, két legyet ütött egy csapásra, hiszen az előző kormányokat kritizálva belerúgott az európai politikusokba és feszültebbé tette a magyar-román viszonyt. Bírálta az előző magyar miniszterelnököket és arról beszélt, nemzeti kormány vette át az "internacionalista" kormány helyét Budapesten, s ennek nyomán a magyarok harcolni akarnak, nem akarnak kicsik lenni. Úgy fogalmazott, új társadalmi rendszerre lesz szükség Európában, és az átmenet időszakában megnő az állam szerepe. Csak akkor lehet sikeres államot építeni, ha mögötte öntudatos nemzeti közösség áll - állította. A magyar miniszterelnök meglepő állítást fogalmazott meg. "Magyarország minden európai országot részben ösztönösen, részben tudatosan megelőzött".
Orbán beszédében az egész Európai Uniót temette, s dicsérte Kínát, amely szerinte 25 éve egyre inkább fogyasztói társadalommá vált. Végül kijelentette: "Azt gondolom tehát, hogy a nyugati fogyasztói és jóléti társadalomnak érkeztünk el a végére".
2012 - „Mintha a jóisten vagy az ördög bocsátotta volna le ködként Európára”
A mostani válság Brüsszel személytelen rendszerének válsága, nincs felelős a történésekért, pedig a bankválság és az euróválság mögött is természetes személyek álltak, csak nem nevezték meg őket - a többi között ezt mondta 2012-ben Orbán. A miniszterelnök a hagyományokhoz híven ostorozta Európát, s dicsért diktatúrákat. Úgy vélte ugyanis, hogy nyugaton a II. világháború utáni negyven évnyi jólét elkényelmesítette az embereket. Szerinte az eurózóna létét is fenyegető rossz hírek nem tőlünk, hanem több nyugat-európai országból jönnek, a közép-európai országok pedig történelmi tapasztalataik révén sikeresebbek a nehéz helyzetek megoldásában.
Orbán abban az évben erőteljesen beavatkozott a romániai belpolitikai eseményekbe is. "Arra kérném a magyarokat, hogy érezzék át a történelmi helyzet súlyát, és az ezzel kapcsolatos személyes felelősséget is. Azt kívánom a románoknak is, és az itt élő magyaroknak is, hogy jó döntéseket hozzanak, például úgy, hogy nem hoznak döntést" - jelentette ki a miniszterelnök a Traian Basescu leváltásáról kiírt, éppen azon a hét végén zajlott román népszavazásról. A miniszterelnök azt is mondta, a nemzetközi kapcsolatokban a hazafiak jobban meg tudnak egyezni egymással, mint az internacionalisták.
2013 - "Valami tehát a nyugati világban romlott el, nem a világban, hanem a nyugati világban, és különösen Európában mennek rosszul a dolgok."
Mintegy egyórás beszédet tartott Orbán a 24. tusnádfürdői szabadegyetemen is. Ennek első része a világpolitikai víziójáról szólt, s többször ekézte az Európai Uniót, amely komoly hibát követett el, amiért csak 2004-ben vette fel a közép-európai országokat, szerinte a gazdasági válságra adekvátabb választ tudott volna adni az EU, ha már a '90-es években tagok lettünk volna. "Európa válsága hosszabb és mélyebb, mint azt kezdetben gondoltuk. Ez hosszú ideig kérdőjeles mondat volt, ma már határozott állítás." Orbán lényegében arról beszélt, hogy az EU-nak befellegzett, a jelenlegi intézményi keretek között nem fog tudni kimászni a válságból, csak nemzetállami alapon lehetne megtalálni a válságból kivezető utat. A következő rész arról szólt, hogy nagyhatalmak hogyan zsigerelik ki a kisebb államokat, ezzel vezette fel a magyarországi helyzetértékelést, ismét elmondta, hogy kihasználnak minket. Tizenegy lépést sorolt fel, amelyeket Magyarország sikerességért tettek, ilyen volt például az új alkotmány, az államadósság szerinte csökkentése vagy a devizahitelesek megsegítése, de például a volt kollégiumi csoporttársa, Simicska Lajos által vezetett Közgépet is kiemelte, amikor arról beszélt, hogy egyre több, közép-európai léptékben magyar nagyvállalat erősödött meg, s ez szerinte példaértékű.
2014 - "A jóléti állam kimerítette tartalékait. Ez egy sikertelenségre ítélt rendszer, amin változtatni kell. Az új magyar államszerveződés alapja egy munkaalapú állam, amely nem liberális természetű."
Orbán tavaly, a 25. tusványosi szabadegyetem zárónapján már szó szerint mindent megtagadott, amiben a rendszerváltáskor hitt, és amiért harcolt, ami a modern demokrácia lényege. A miniszterelnök általános elméleti, társadalom- és gazdaságfejlesztési koncepciókat vázolt, ijesztő képet festve arról, milyen Magyarország épül, épülhet, amennyiben az Orbán-kormány hosszú távon az ország élén marad. A kormányfő ugyanis nem kevesebbet állított, mint azt, hogy a liberális demokráciát Magyarországon a munkaalapú társadalom váltja fel. Orbán megkérdőjelezte a rendszerváltás mérföldkő jellegét is, ostorozta a liberalizmust, külföldről pénzelt aktivistáknak nevezte a civileket, elutasította az európai befogadó bevándorlási politikát. Példaként Oroszországot, Kínát, Indiát emlegette, s fölöslegesnek nevezte a külkapcsolatokban az emberjogi aggályokat. Állította: "egy demokrácia nem szükségképpen liberális. Attól, hogy valami nem liberális, még lehet demokrácia. Sőt ki lehet, ki kellett mondani azt is, hogy valószínűleg a liberális demokrácia államszervezési elvére épülő társadalmak a következő évtizedekben nem tudják fenntartani a versenyképességüket, sokkal inkább egy visszaszorulást szenvednek el, hacsak nem lesznek képesek magukat jelentősen megváltoztatni." Azt is mondta, "mi egy munkaalapú társadalmat akarunk szervezni, amely, mint az előbb említettem, vállalja annak ódiumát, hogy kimondja, hogy karakterét tekintve nem liberális természetű." Végül aztán Orbán azt is kimondta: " magyar nemzet nem egyének puszta halmaza, hanem egy közösség, amelyet szervezni, erősíteni és építeni kell. Ilyen értelemben tehát az az új állam, amit Magyarországon építünk, illiberális állam, nem liberális állam. Nem tagadja a liberalizmus alapvető értékeit, mint a szabadság, de nem teszi ezt az ideológiát az államszerveződés központi elemévé, hanem egy attól eltérő, sajátos nemzeti megközelítést alkalmaz."
