A belső piaci szabályozásért felelős uniós biztos szerint sehol nem feltűnt ennyire Európában, hogy csak olyanok árusíthatnak dohányterméket, akiknek jó a kapcsolatuk a kormánnyal. Hamarosan kötelezettségi eljárás indulhat piaci diszkrimináció miatt - jelentette be Elżbieta Bieńkowska, az Index értesülése szerint. A hullámok már Brüsszelig értek és a jelek szerint a kormánynak ez nincs ellenére, mert megtalálta a legújabb nemzeti közellenséget - jegyezte meg egy elemző. Az ilyen nagy fokú és egyoldalú állami beavatkozás egy iparág piaci folyamataiba felkelthette az Európai Bizottság (EB) figyelmét, és várható volt, hogy valamilyen reakciót vált ki belőlük.
Az Európai Bizottság természetesen kérheti az általa kifogásolt jogszabály módosítását, s ha az nem vezet eredményre, indulhat a kötelezettségszegési eljárás. Tény, hogy hosszadalmas procedúráról van szó, ami alatt a kormány kijelölt koncessziós tulajdonos a BAT Hungary és a Tabán Trafik alapította Országos Dohányboltellátó Kft., akár évi 10-11 milliárd forintos haszonra is szert tehet, csakhogy abban az esetben, ha végül nemzetközi jogi fórumon is elbukja a magyar kormány a kötelezettségszegési eljárást, a koncessziós pályázatból kizárt cégek kártérítésért perelhetik a magyar államot, ami sok milliárdjába kerülhet az adófizetőknek. A jelenlegi állás szerint a két cég a 20 éves koncessziós futamidő alatt mintegy 200 milliárd forintos haszonra tehet szert, s ez mindössze 9 milliárd forintos koncessziós díjába kerülne a nyerteseknek. Viszont az Imperial Tobacco Magyarország Kft., a JTI Hungary Zrt. és a Philip Morris Magyarország Kft. e hét közepi ajánlatát figyelembe véve az államkassza ennek tízszeresére számíthatna.
A kormány ebben az esetben gyorsan reagált. Tájékoztatást kér az EB-től, illetve Elzbieta Bienkowska belső piaci szabályozásért felelős biztostól, hogy az Index.hu-n idézettek valóban elhangzottak-e tőle a dohánykereskedelem szabályozása ügyében - közölte a Kormányzati Információs Központ pénteken. A felháborodás hitelességét némileg csökkenti, hogy a Tabán Trafik tulajdonosa a Lázár János kancelláriaminiszter köréhez sorolt Sánta János, aki a Continental dohányipari cégnek is tulajdonosa. A BAT felügyelőbizottságába ugyanakkor tavasszal bekerült Lánczi Tamás, Orbán Viktor kormányfőnek tanácsot adó, Habony Árpád londoni cégének ügyvezetője.
Az ellenzék sem volt azonban rest, a Demokratikus Koalíció feljelenti Lázár Jánost, mert szerintük 5 és fél milliárd forintos kárt okozhat, az hogy nyílt pályázat és verseny nélkül választották ki a dohány-nagykereskedelmet ellátó cégeket. Ám Lázár János sem lazsált, s a szokásos heti sajtótájékoztatóján újabb ötlettel állt elő, a dohányzás visszaszorítása érdekében: egységessé teszi a kormány a cigaretta csomagolását. A dobozokon nem szerepel majd a márkanév, hanem különféle képek lesznek a dohányzás káros hatásairól, amelyről szeptemberben dönthet a parlament. Lázár János az ilyen jellegű ausztrál példára hivatkozott, hozzátéve, hogy Írország is fontolgatja ezt a megoldást.
Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója a Népszavának elmondta, Ausztráliában 2012-ben valóban bevezették az egységes csomagolást, de ennek a dohányzás visszaszorítására semmilyen mérhető hatással nem volt, az illegális cigaretta piac viszont bővült.
Magyarországon 2003-ban érte el a cigaretta és dohányáru feketekereskedelem a csúcspontját, amikor a hazai forgalomnak becslések szerint a 20 százalékát értékesítették adóbefizetés nélkül. A jogszabályok szigorításával és a hatóságok hatékonyabb működésével ezt sikerült nagyjából 6-7 százaléka mérsékelni. Az egykori, több mint 40 ezer dohányárusító helyek száma, a trafikmutyi miatt, 6300-ra csökkent. Az árak drasztikus emelésével párhuzamosan az utóbbi időszakban az illegális cigaretta- és dohánykereskedelem ismét fellendült. A legutolsó felmérés szerint már 12 százalékra tehető a fekete piac aránya. Dezső Lóránt nem zárta ki, hogy az egységes csomagolás, amellett, hogy valószínűleg Magyarországon nem veti vissza érdemben a dohányzást, tovább erősíti az illegális kereskedelmet, ami sok milliárdos bevételkiesést okoz az államkasszának.
Az ügyvezető igazgató egy másik veszélyre is felhívta a figyelmet. Jelenleg évente becslések szerint 800 millió - 1 milliárd szál cigarettát vásárolnak külföldiek Magyarországon. Ausztriába a magyar zárjegyes cigarettákból legálisan éppen ennyi áramlik be, mert 15 csomaggal bárki beviheti ezt a mennyiséget a szomszédos országba. Máshová azonban 20 dobozt is bevihet a turista. Az egységes csomagolás azonban vélhetően nem lesz elég attraktív, így a "magánimportőrök" a jobban eladható különböző márkajelzésű cigarettákat megvásárolhatják akár Szlovákiában is, adott esetben olcsóbban, mint Magyarországon. Emiatt jelentősen visszaeshet a hazai legális cigaretta kereskedelem, ami megint csak a központi költségvetés bevételeit csökkenti. Ráadásul az egységes csomagolást sokkal könnyebb hamisítani is, mint a márkajelzésest. Az állami bevételek mellett természetesen a trafikok is a korábbinál jóval kisebb forgalomra számíthatnak majd az egységes csomagolás bevezetését követően.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a három nagy hazai dohánycég (Philip Morris, Imperial Tobacco és a JTI) évi 6 milliárd forintos koncessziós javaslatát formai hibákra hivatkozó elutasította. Erről Dezső Lóránt megjegyezte a szaktárca 5 pontban fogalmazta meg kifogásait. Nem volt nyílt pályázat, a koncessziós szerződést pedig a jogszabályok előírásai ellenére sem hozták nyilvánosságra. Az elutasítás fő érve, az volt, hogy már megkötötték a megállapodást a BAT Hungary és a Tabán Trafik alapította Országos Dohányboltellátó Kft.-vel. Így értelmezhetetlen a minisztérium elutasítása. Ezért a kijátszott dohányipari vállalatok jogászai vizsgálják, milyen jogorvoslati lépésekre van lehetőség.