A Hospodárské Noviny találóan megjegyezte: két hét múlva az „oszd meg és uralkodj turné” keretében Putyin orosz elnök látogat Budapestre. A cseh lap szerint „Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az unió gyenge láncszeme”.
Akadtak „apróságok” Angela Merkel hétfői villámlátogatása körül. Olyan apróságok, amelyek jellemzően magukon viselték, mennyi mindent várt öt év „nein” után a magyar kormány e vizittől, amit nem kapott meg. Mindenekelőtt az orbáni politikai filozófia legalizálását, ha tetszik az illiberális állam kiépítésének elismerését – cserébe az Ukrajnával kapcsolatos uniós egységig.
Jellemző apróság már az is, hogy Deutsch Tamás az InfoRádióban ennek az ellenkezőjét látta: „az a tény, hogy Angela Merkel elfogadta a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor meghívását, hogy Budapestre látogatott, ez Magyarország, Magyarország teljesítményének, a magyar polgárok teljesítményének és a Fidesz-KDNP-kormány teljesítményének az elismerése”. Sánta tények: hivatalosan Merkel az őt díszdoktori címmel kitüntetni szándékozó Szegedi Tudományegyetem meghívására jött Budapestre. Kormányzati oldalról csendben elhal a tény: öt és fél év után látogatott el újból Magyarországra, a miniszterelnöki stáb az előző kormányzati ciklusban évekig eredménytelenül lobbizott, hogy a kancellár viszonozza Orbán németországi látogatásait.
A köztévé valósága
Szintén jellemző „apróság”, ahogyan az M1 közszolgálati tévé 13 percben foglalkozott a látogatással. A Kettős Mérce blog foglalta össze, amit a magyar lakosság többsége „látott” a vizitből. A tudósításban lényegében Orbán Viktor találkozott Orbán Viktorral, miután másfélszer annyi mondatot vágtak be a magyar kormányfőtől, mint Merkeltől, akitől lényegében csak a kormánynak kedvező állítások hangzottak el, miközben a vágásokkal elferdítették a kancellár nem egy mondatát. „Merkel szerint meg kell vizsgálni az eurázsiai gazdasági unió bevezetésének a lehetőségét, de ez nem tántoríthat el minket az ukrajnai válság megoldásától” – mondta a kancellár a köztévében. Miközben a valóságban: mindenfajta további gazdasági együttműködés alapfeltétele az EU és Oroszország közötti konfliktusok megoldása, elsőként az ukrajnai konfliktus lezárása.
Az Andrássy Egyetemen tartott előadásából annyi maradt meg az M1-nek, hogy a béke és a szabadság a kulcsa Európa boldogulásának. A magyar demokráciát érő kritika kimaradt, miként a párizsi terrorcselekmény kapcsán a sajtószabadság védelméről szóló mondatok is. Az előadás után a jelenlévő diákok szabadon kérdezhették a kancellárt. Az M1 itt sem a szabadságra, a civilekre, vagy a sokszínűség fontosságára utaló mondatokat emelte ki, hanem azt, amelyben Merkel Orbánt kiváló vitapartnernek nevezte, aki kompromisszumokat tud kötni az európai egység jegyében. És a legszebb mondat: „Merkel kitért arra is, nem hiszi, hogy a liberalizmus az egyetlen érték a demokráciában, az ő pártja keresztényszociális, liberális és konzervatív is.” Aki élőben, akár csak nyelvtudás nélkül, szinkrontolmácsolással figyelte az egyetem saját közvetítését, tudhatja: ez a „fordítás” egyszerűen hazugság. Merkel itt megismételte, amit az Orbánnal közös nemzetközi sajtótájékoztatón elmondott: nem is érti az illiberális demokrácia fogalmát, mert a demokrácia alapjaiban liberális. Viszont a kiforgatott mondat alkalmas lett arra, hogy Gulyás Gergely, törvényalkotásért felelős parlamenti alelnök elmondhassa: Merkel csupán azért védte meg a liberális demokráciát, mert nagykoalícióban kormányoz Németországban, és az előző koalíciós partnere egy liberális párt volt. A 13 percbe nem fért bele a kancellár igen erős kritikája sem, amivel a magyarországi demokráciát, a civilek szervezetek és a média helyzetét illette.
Számítottak rá
Érdemes felidézni a nemzetközi sajtótájékoztatót. „Számítottunk rá, hogy lesznek erős kérdések” – mondta egy, a tárgyalások előkészítését végző kormányzati forrás a hvg.hu-nak. Előre megbeszélték, hogy a sajtó négy kérdést tehet fel, azt is sejtették, hogy melyik lap, mit fog kérdezni. Így biztosak voltak abban is, hogy az ukránoknak való fegyverszállítás és Orbán nyári megjegyzése az illiberális demokráciáról elő fog kerülni. Végül az utóbbinál volt a legnagyobb nézeteltérés a két kormányfő között. Merkel azt mondta: „az illiberális szóval a demokrácia tekintetében nem tudok mit kezdeni”. A kormányzati forrás ennél nagyobb vitára számított, pozitív jelzésnek vették, hogy Merkel hozzáfűzte: „ezt a beszélgetést még el kell mélyítenünk”, amit nem kormányzati forrásként inkább maliciózus megjegyzésnek gondolnánk. Ám, ha a protokollszakértők véleménye szerint az orbáni üdvözlő kézcsók meglehetősen udvariatlanság volt, amihez a magyar kormányfő úgy tetszik, ragaszkodik, akkor az még inkább az volt, hogy a Frankfurter Allgemeine Zeitung újságírójának kancellárhoz intézett kérdésére – hogyan illik bele Orbán hírhedt kiszólása az „illiberális” demokráciáról abba az együttműködésbe, amelyet az Európa Néppártban folytatnak – Merkel válaszával vitatkozó álláspontot fejtett ki.
Merkel azt is mondta: a demokrácia gyökerei mindig is liberálisak voltak, a liberalizmushoz kapcsolódtak. „Az én pártom, a CDU mindig is három gyökérrel rendelkezett, a keresztényszociális, a liberális és a konzervatív gyökérrel. Ezek adják számunkra a néppárti gyökereket.” Ebben a két mondatban összefoglalta a második világháború után létrejött német demokrácia és Európa lényegét, amelyből a magyar kormányfő vagy nem akar, vagy nem tud semmit megérteni. Ha nem így lenne, nem riposztozott volna: „nem minden demokrácia szükségszerűen liberális, és aki mást állít, privilégiumot akar egyetlen eszmerendszernek, amit mi nem adhatunk meg neki.” E bárdolatlanságról mindent elmondott Merkel arca, ahogyan Orbánra tekintett.
Mindezekkel együtt: „megnyerni és megfeddni jött Angela Merkel” – összegezte a benyomásait a hvg.hu-nak a magas rangú kormányzati forrás a látogatás után. A tárgyalásokon részt vett politikus szerint hiába tűnt feszültnek a délutáni sajtótájékoztató, benyomása szerint az Orbánnal folytatott tárgyalás és az utána következő munkaebéd kifejezetten jó hangulatú volt.
A zárt ajtók mögötti megbeszélésekről azért annyi kiszivárgott, hogy előkerültek kényes kérdések is, a tárgyalást a német kancellár rendkívül óvatos és diplomatikus kritikái uralták. A szűk körű egyeztetésen – ahogy erről a sajtótájékoztatón is beszámolt – Merkel rákérdezett a civil szervezetek helyzetére. Orbán forrásaink szerint azt válaszolta, hogy ő csak egy dolgot vár el: működjenek átlátható módon és szabályosan (a bíróság a múlt héten állapította meg, hogy az Ökotársnál lezajlott rendőrségi házkutatás jogellenes volt - a szerk.). Azt nem tudni, mit válaszolt erre ott Merkel, de következtethetünk rá, mit gondolt. Azt, amit az Andrássy Egyetemen egy diák kérdésére válaszolt: nem szabadna tartani a civil társadalomtól vagy a médiától. Majd koherens értelmezését adta annak is, mi jelent európainak lenni, és miért lehet képes Európa most is a megújulásra, amelynek kulcsa a demokrácia, a sokszínűség, a világra való nyitottság és a tolerancia.
Merkel érdeklődött, mivel magyarázható a Jobbik erősödése és Magyarországon nem tartanak-e ettől. A miniszterelnök utalt arra, hogy kormányt bíráló diplomatáknak el kellene gondolkodniuk azon, hogy jó ötlet-e a kabinet gyengítése, mert a Fidesztől elvándorló szavazók nem a baloldali pártokat, hanem a Jobbikot erősítik. Ugyanakkor hangsúlyozta, mindent megtesz, hogy ez ne így legyen. Azaz, azt a taktikát választotta, hogy „ha bennünket támadtok, a Jobbikot erősítitek, ami csak rosszabb nálunk”. Felmerült a négyszemközti tárgyaláson a különadók ügye is, amire számítottak a kormányban, s Orbán „elővágásként” előző pénteki rádiós interjújában meg is említette a banki különadó megváltoztatásának lehetőségét, amit Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is megerősített. Merkel rákérdezett az RTL különadóira is, hol tartanak a tárgyalások a magyar kormány és a tévétársaság között. A miniszterelnök megnyugtatta, hogy rövidesen meglesz az egyezség. Később a sajtótájékoztatón a kancellár megjegyezte, a Magyarországon sok pénzt befektető német vállalatoknak a kiszámítható jogi környezet milyen sokat számít…
Putyin árnyékában
Mindez csak „apróság” volt a lényegi kérdés mellett. A zárt ajtók mögött Merkel és Orbán az idő nagy részében az orosz-ukrán konfliktusról egyeztetett. Alaphangként a magyar fél már a múlt héten értesült arról, hogy a német kancellár és az orosz elnök indulatos eszmecserét folytatott a mariupoli vérengzés után. Kiderült, amit addig is tudni lehetett: Merkel számít Orbánra az Oroszország elleni újabb szankciók ügyében, ezért sok európai politikussal ellentétben nem akarja a magyar kormányzatot elszigetelni. Szóba került Vlagyimir Putyin orosz elnök februári látogatása is. Állítólag Merkel megjegyezte, pontosan érti, hogy miért ül le tárgyalni az orosz elnökkel a magyar kormány, tudja, hogy Magyarország még Németországnál is jobban ki van szolgáltatva az orosz gáznak, de Orbán legyen óvatos, figyeljen oda, mit nyilatkozik, mert az egész Európában nagy figyelemmel követik majd a találkozót. „Már az előkészítő fázisban jelezték, hogy Merkel mindenképpen meg akarja nyerni Orbánt az Oroszország elleni további szankcióknak” – mondta a hvg.hu forrása, s bár a Miniszterelnökségen végiggondolták azt a forgatókönyvet is, hogy Magyarország nem szavazza meg a szankciók folytatását, de arra jutottak: továbbra is igazodnak a német külpolitikához. A két kormányfő pontról pontra végigvette, mi várható, ha az ukrán helyzet tovább fajul, esetleg nyílt háború tör ki, és a kormány kezében még az a lap is megfordult, hogy Kárpátalján 200 ezer magyar él. Arra a kérdésre viszont, hogy szállítanak-e fegyvert Ukrajnába, egyértelmű nem volt a válasz. Ami azért is érdekes, mert az amerikai adminisztrációban éles vita bontakozott ki, segítse-e az Egyesült Államok fegyverekkel az ukrajnai kormányt.
Összegezve a magyar kormányzati véleményt: ha Merkelt nem helyezte volna nyomás alá a német média és a baloldali koalíciós partnere, akkor talán még ennyi kritikát sem fogalmazott volna meg, mint amennyi elhangzott.
A nyolcórás villámlátogatás után a kancellár hazautazott, a magyar kormányfő gondjai pedig nem hogy enyhültek volna, inkább súlyosabbak lettek. Amint a Hospodárské Noviny cseh gazdasági és politikai napilap találóan megjegyezte: két hét múlva az „oszd meg és uralkodj turné” keretében Vlagyimir Putyin orosz elnök látogat Budapestre. „Magyarország nem vált fontos diplomáciai kereszteződéssé, de úgy a németek, mint az oroszok is megérezték, hogy az ország az unió gyenge láncszeme”. Amihez a liberális szlovák Sme hozzátette: látni kell, hogy azzal „az ajándékkosárral szemben, amelyet majd Vlagyimir Putyin orosz elnök hoz Moszkvából”, Merkel csak azt tudja felajánlani, hogy nem figyel majd oda, amikor ismét a magyar illiberális demokráciája lesz a téma az Európai Parlamentben.