A költségvetési kassza már egy hónapja csörög. Szedik az eddig nem fizető szakaszokért a sarcot, de az útdíj kiterjesztéséről szóló rendeletet csak február 1-jére ígéri a kormányzat. Vagyis bő 48 óra haladékot ad a fölkészülésre. Nagyjából ugyan annyi időt, mint az elektronikus közúti áruforgalom követő ellenőrzési rendszer (ekáer) végrehajtási utasításai esetében, amelyek tavaly december végén jelentek meg a Magyar Közlönyben, s idén január 1-jével léptek életbe.
A magyar ember "patópálkodásának", az "ej, ráérünk arra még" szemléletnek vége. Fel kell vennie sprinter tempót, ha jogkövető magatartást tanúsítva utol akarja érni a törvények villámkezű barkácsolóit.
Hogy addig se unatkozzon a nép, szórakoztató kormányzati esztráddal múlathatja az időt: a legutóbbi fellépő, Fónagy János államtitkár volt, aki minden igyekezete ellenére meglehetősen kínos előadást produkált az egyik beszélgetős tv műsorában.
A Fidesz kétharmad sorozatos ócska favicce után már semmi mulatságos nem volt abban, amikor előzetes hatástanulmányokról beszélt és egy vaskos papírcsomót lobogtatott, majd közölte, hogy annak tartalma egyelőre titok. Majd előadta, hogy milyen jól jártak azok, akik eddig ugyan ingyen használhatták a szerinte csak a népnyelvben létező elkerülő utakat, de ezentúl évi 5 ezer forintot fizethetnek ugyanezért. Illetve, a sok dúsgazdag kistelepülési önkormányzat a számukra létfontosságú faluszolgálatot ellátó kisbusz után 10 ezer forintot perkálhat le a megyei matricáért. Egyáltalán nem volt szellemes mutatvány, amikor Fónagy előadta, hogy a kormány azért nem vonta be a fizetős körbe a Megyeri hidat, mert az két nagy lakótelepet köt össze, miközben ez nem fedi a valóságot, ráadásul ezt csak akkor tették díjmentessé, amikor Óbuda fideszes polgármestere tiltakozott ellene. Ráadásul szóbűvészkedve értelmezési hibának nevezte azt, hogy az útdíj kiterjesztése a totális dilettantizmus jegyében foganva abszurd elemeket is tartalmazott, hogy csak a ferihegyi gyorsforgalmi út egy szakaszának fizetőssé tételét említsük.
Ezért az előadásért nemcsak a fellépőt, hanem a rendezőt és a színi igazgatót is méltán illeti fütty és pfujolás.
