Mivel a Fidesz és a KDNP képviselői be sem mentek az Országgyűlés kedd reggeli, rendkívüli ülésre, így a napirend elfogadásához nem volt meg a határozatképesség. Az MSZP és az LMP képviselői azért kezdeményezték a Ház plenáris ülésének összehívását, hogy még az idén tárgyaljanak az M0-ás és a többi elkerülő út díjmentességének fenntartását indítványozó, szocialista javaslatról. Napirend előtti felszólalásában a szocialista pártelnök, Tóbiás József szerint a társadalmi akarat ellenére vezetné azt be a kormány, hatástanulmányok nélkül pedig csak sejteni lehet, mekkora volna a terhelés a városokra.
Az LMP-ből Szél Bernadett pedig arra figyelmeztetett, hogy a kormány a munkába járást is megadóztatja, a budapesti agglomeráció pedig - szavaival élve - "megfulladhat." (A jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyetteshez fordul az LMP azt kérve: Szabó Marcel kezdeményezze az Alkotmánybíróság vizsgálatát az útdíj kiterjesztéséről szóló döntésről.) Ezzel szemben Fónagy János fejlesztési államtitkár azzal érvelt, hogy az intézkedés megtakarítást jelent, több százezer családon segít az útdíj. Megjegyezte: "az emberek azért nem mennek majd rá az autópályákra, mert az ellenzék agresszivitása visszatartja őket."
A szakértők azonban az M0-ás körgyűrű és a fővárosi autópálya szakaszok legföljebb 1,7 milliárd forintos bevételt hozhatnak a költségvetésnek, de országosan is csak néhány milliárd forinttal növelhetik a bevételeket, feltéve, ha az autósok nem hajtanak tömegesen inkább a nem fizetős települési utakra. Ezzel kapcsolatban Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője a Népszavának elmondta: a döntésnek sem gazdasági, sem politikai racionalitása nincsen. Ráadásul ez az intézkedés főleg azokat sújtja, akik inkább kormánypártinak tekinthetők: az agglomerációból bejáró módosabb társadalmi rétegeket. Ezek az emberek is érzékenyek az ilyen díjfizetési kötelezettségekre. A szakember szerint a Fidesz, illetve a kormány makacskodása mögött az állhat, hogy több ügyben - az internetadó, kötelező drogteszt - kénytelen volt visszakozni, és most azt a látszatot akarja megőrizni, hogy nem esett ki Orbán Viktor miniszterelnök és adminisztrációja kezéből a kormányzás és nem hátrálnak meg. Juhász Attila szerint inkább átgondoltabb kormányzati teljesítményre lenne szükség.
A nagyvárosok elkerülő útjainak, valamint az autópályák bevezető szakaszainak nyilvános hatástanulmányok nélküli fizetőssé tétele azt mutatja, hogy a kormány nem hallgat az emberekre – jelentette ki Szabó Szabolcs, az Együtt politikusa sajtótájékoztatóján. A párt követeli, hogy a kormány ne tegye fizetősség a korábban ingyenes pályaszakaszokat.
Karmos Gábor a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára ennek kapcsán lapunknak elmondta, hogy az e-útdíjakat is 5 százalékkal emelik majd 2015-ben, s az útdíj kiterjesztésével 208 kilométerrel meg is növelik a fizető útszakaszok hosszát. Ez 3 százalékos növekedést jelent.
Áder János múlt hét pénteken vissza küldte az országgyűlésnek megfontolásra az épített környezetről szóló jogszabályt amely újraszabályozta a plázák építésének lehetőségét, a kereskedelmi törvény átírásával pedig 2018-tól megtiltotta a napi fogyasztási cikkek árusítását azoknak a nagyobb üzleteknek, amelyek nem képesek nyereséget termelni két egymást követő évben.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ez eredeti előterjesztés indoklásában arról írt, hogy a tartósan veszteséges működés közvetett módon gazdasági erőfölénnyel való visszaélést jelent, hiszen a nagy tőkeerejű vállalkozások így tüntetik el versenytársaikat. Szerinte az eddigi szabad versenyben a tőkeerős szupermarketek folyamatosan szorították ki a piacról a kisboltokat, ami közben ráadásul a munkanélküliséget is növeli, hiszen kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak kisebb társaiknál. A kereskedelemről szóló törvény alapján napi fogyasztási cikknek számít az élelmiszerek mellett az illatszer, a drogériai termék, a háztartási tisztítószer, a vegyi áru és a higiéniai papírtermék.
Váratlanul érte a hazai tulajdonú üzlethálózatot, hogy egyes üzleteire is vonatkozhat a módosított törvény FOTÓ: NÉPSZAVA
A kormánypárt Áder János lépésre válaszul még szigorított is a két évig veszteséges üzletek bezárásáról szóló törvényen. Egyrészt az eredetileg 50 milliárdos árbevételi határt leszállították 15 milliárd forintra, így az értékesítési szankció több üzletet érinthet majd. Azokat, amelyek nettó árbevételének több mint fele napi fogyasztási cikk kiskereskedelmi értékesítéséből ered, két egymást követő üzleti évben elért nettó árbevétele pedig eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredménye mindkét esetben nulla vagy negatív. Változás továbbá, hogy a korábban javasolt 2018 helyett már 2017. január 1-jétől alkalmazható lesz a tiltás a 2015-ös és a 2016-os üzleti év alapján. A módosulás még érzékenyebben érintheti az olyan hipermarketek, mint például a Tesco és az Auchan, de kedvezőtlen hatású a kisebb CBA-boltokra nézve is.
A képviselők megszavazták a plázaépítési tilalom részletszabályait is. Korábban azért döntöttek a 2012 januárjától hatályos plázaépítési moratórium meghosszabbításáról, mert az 2015 elején lejár. Változást jelentett, hogy a korábbi 300 helyett a 400 négyzetméteresnél nagyobb bruttó alapterületű üzletek építéséhez, illetve bővítéséhez kell beszerezni az országos illetékességgel eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének szakhatósági állásfoglalását..
Az Együtt az elfogadott változtatással együtt is uniós és magyar jogot sértőnek tartja az államfő által megfontolásra visszaküldött kereskedelmi törvény-módosítást - közölte a párt politikusa, a független képviselő Szelényi Zsuzsanna keddi sajtótájékoztatóján.