Szeptember végéig 85 millió szál cigarettát foglaltak le a NAV emberei 3,4 milliárd forint értékben, ami már meghaladja a tavalyi egész évit - érzékeltették a cigaretta feketekereskedelem fokozódását egy tegnapi tájékoztatón. A hazai dohányipar és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelen lévő képviselői bejelentették, hogy közösen országos kampányt indítottak a feketekereskedelem visszaszorítása érdekében.
A GfK kutatása szerint az illegális cigaretta forgalom Magyarországon 2012-ben 5,8 százalék volt, a tavalyi év végére 11,8 százalékra ugrott, az idén pedig 12,1 százalékot ér el - ismertette Dörnyei Otília ügyfélkapcsolati igazgató. Iparági szakértők szerint azonban a helyzet ennél is súlyosabb: a teljes dohányáru piac 14-15 százaléka, míg a cigaretta több mint 20 százaléka "finánc nem látta" csatornákon keresztül jut el a fogyasztókhoz.
Szabó Károly, a NAV vám- és pénzügyőri szakmai főigazgatója hangsúlyozta, elsősorban arra törekednek, hogy az illegális termékek be se jussanak az országba. Dezső Lóránt, az Imperial Tobacco Magyarország ügyvezető igazgatója, a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) elnöke hozzátette, az országos kampányban plakátok, rádióreklámok, újságcikkek útján hívják fel a figyelmet az illegális dohánykereskedelem káros hatásaira.
Az akció sikerét azonban leginkább a parlamenti kétharmad és a kormányzat veszélyeztetheti - állítják iparági szakemberek. Különösen Szatmáry Kristóf fideszes képviselő különadó-indítványa és a nem sokkal utána nyilvánosságra került központi dohány áruelosztó tervezete - az áremeléseken át - erősítheti a szürke zónát.
Dezső Lóránt a Népszavának elmondta, az iparág szereplőivel még egyik ügyben sem egyeztettek.
A szövetség elnöke megerősítette a Népszava múlt hét pénteki információját arról, hogy öt jelentős dohánygyár képviselői egyeztetést kezdtek a kialakult helyzetről. Lapunk információi szerint ezek a tárgyalások hétfőn a déli órákban zárultak. Az érintettek közös álláspontja szerint a tervezett szabályozás valamennyiüket sújtja és jogszabály ellenes is. A gyártók jogászai már vizsgálják a hazai és a nemzetközi jogi lépések lehetőségeit.
Dezső Lóránt kifejtette, az iparág nyereségtartalma a régióban a legalacsonyabb a régióban. A váratlanul bejelentett külön közteher miatt egyes becslések szerint a már most is 900-1000 forintos doboz cigaretta árak 70-80 forinttal drágulhatnak, de a DBMSZ elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártók ettől eltérő mértékben is emelhetik az áraikat. A feketekereskedelem aránya szorosan összefügg a dohánytermékek árával. Az adóemeléssel pedig elkerülhetetlen a drágulás, ami csak ront a helyzeten, különösen, ha a csempészett Fest nevű fehérorosz (belorusz) cigaretta doboza csak 450-500 forintba kerül.
A szakember hangsúlyozta, a tervezett új közteher kettős adóztatáshoz vezet, hiszen jelenleg egy doboz cigaretta árának 80 százaléka a jövedéki adó és az áfa. Emiatt akár uniós kötelezettségszegési eljárás is indulhat. A szakember a diszkriminatív sávos adóztatást versenyjogilag is fenntarthatatlannak tartja.
A jogszabály életbe lépésére a piaci szereplők eltérő módon reagálhatnak. Az árak emelése mellett leépíthetik a foglalkoztatottak számát, esetleg akadhat olyan is, amelyik kivonul az országból. Az egyeztetés nélküli lépések az ágazatban dolgozó - a dohánytermesztőket is beleértve - 20 ezer ember megélhetését veszélyeztetik.
Dezső Lóránt megjegyezte, a központi elosztó tervéről is csak a sajtóból értesültek. Ha ez is megvalósul, az ellehetetleníti a a legális gyártók jelentős részének a működését. A versenyjog szempontjából ez a döntés is megkérdőjelezhető - tette hozzá a szövetség elnöke. A jogászok már ezzel kapcsolatban is vizsgálják a lehetséges ellenlépéseket.
Az ágazat szereplői az ad hoc intézkedések helyett azt javasolják, hogy az uniós elvárásoknak megfelelően 2018-ig lépcsőzetesen emelje a kormányzat a jövedéki adót, de egyelőre erről sem sikerült egyeztetni.