Az adózók által kifogásolt ügyek közel 40 százalékában derül ki, hogy hibás döntéssel zárult az adóhatóság ellenőrzési eljárása - ezzel a kulcsmondattal indul a Ryan globális adótanácsadó cég friss közleménye.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenközleményben reagált, amelyben azt állítja: “Tavaly a NAV elsőfokú hatósági eljárásban összesen több mint 2 millió 700 ezer határozatot adott ki. Az ezek kapcsán indult bírósági ügyek száma csupán 2500. Az adózók a NAV határozatait mindössze 0,1 százalékban támadják meg a bíróságokon.”
Az ellenőrzött adóalanyok zöme tehát nem megy bíróságra. Viszont aki kifogással él, az kétötöd részben győz is. Arról persze már nem szól a statisztika, hogy az a 99,9 százalék, amelyik belenyugszik az adóhatóság döntésébe, azért teszi, mert tudja, hogy a NAV-nak van igaza, vagy azért, mert fél kiállni ellene.
Ezzel túl is jutottunk a pengeváltás érdemi részén, hiszen az egymásra feleselő közlemények másik állításpárja valójában ugyanazt jelenti: “Az aktív fellépés jelentőségét jól mutatja, hogy 2013-ban a bíróság elé kerülő ügyek közel egyharmada az adózók javára dőlt el.” - mondja a Ryan, “összességében a tavalyi perek 72 százalékában a NAV javára született kedvező döntés” - így az adóhatóság.
Az adótanácsadó a Népszava érdeklődésére azt érzékeltette, hogy nem a számokon akarnak vitatkozni: a Ryan szakértői úgy látják, az adózók egyre tudatosabban járnak el az adóhatóság sérelmesnek vélt döntéseivel kapcsolatban. Arra számítanak, a következő években az adózók nagyobb arányban fordulnak majd ilyen ügyekben a bíróságokhoz. Ez egyrészt a kisebb értékű perek növekedésével jár majd, másrészt növekedni fog a bíróságok szerepe a viták eldöntésében, az adójogi gyakorlat formálásában – közölte Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője.
Ha máshonnan nem, Horváth András korábbi NAV-szakember fellépéséből lehet tudni, hogy az egész unióban egyre nagyobb tételben követnek el szervezett csoportok adócsalást. Ezért a NAV is fokozza tevékenységét. Tavaly a vizsgálatokban feltárt adókülönbözet 514,8 milliárd forint volt. A kiszabott szankciók összértéke 390 milliárd forint volt, ami 51 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit.
Az ellenőrzéseknek azonban sokszor a tisztességes adózók isszák meg a levét. A viták kialakulásának kockázatát az adózók sokszor mérsékelhetik, ha a revízió során együttműködnek a hatósággal. „Sok jogvita forrása, hogy az adózók az ellenőrzés során gondatlanságból rossz tájékoztatást adnak a revizoroknak, vagy nem adják át az ügyleteiket alátámasztó dokumentumokat. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy később a peres eljárásban hiába kerül elő egy perdöntő bizonyíték, a bíróság nem veszi azt figyelembe, mert az adózót az eljárásban együttműködési kötelezettség terheli” – mondta Harcos Mihály, a Ryan adószakértője.
Újabb különadók jöhetnek
A kedves olvasó a Népszava gazdasági rovatában találja ezt a cikket, de már nyilvánvalóvá vált, Orbán Viktor kormányainak nem csak gazdasági, költségvetési kérdés az adó. Jutalmaznak és büntetnek, az egyes cégek szintjéig lenyúló beavatkozásra használják ezt az eszközt, elsősorban a különadók rendszerét.
Lázár János a múlt héten a Napi Gazdaságnak adott interjúban foglalkozott a legújabb különadóval, a most bevezetett reklámadóval. Noha a sávos közteher legmagasabb tétele 40 százalékos, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, ha akarják megemelik a kulcsot.
Lázár János egy kérdésre válaszolva azt is közölte, a 2015-ös büdzsé összeállításakor bevezethetnek új különadókat is. Ennek indoka mindig az “extraprofit”, a kifejezés sokszor előfordul az RTL-re vonatkoztatva a Lázár-interjúban, de egyszer sem derül ki, hogy mitől extra a profit, a nagysága vagy valamilyen más ismérve teszi-e azzá, vagyis különadóval rekvirálandó tétellé?
Megszólalt adóügyben a Joint Venture Szövetség (JVSZ) is. Bár közleményükben felemlegetik, hogy túl magas a vállalatokat terhelő adószint, a különadók rendszerét érdekes módon úgy általában nem kifogásolják, mindössze a banki átutalásos és bankkártyás tranzakciók illetékét kérik eltörölni.
A főképp a külföldi tulajdonú vállalatok érdek-képviseleti szervezeteként ismert szövetség elsősorban alacsonyabb társaságiadó-kulcsot (tao) kíván. Szintén támadják az iparűzési adót. “Jelenleg sarkalatos törvény rendelkezik az egykulcsos jövedelemadóról; további lépésként 2015. január elsejével pedig ki kell, hogy terjedjen a társasági adó (tao) mértékre is. A jelenlegi 10, illetve 19 százalékos kulcsot egy kulcs váltja fel.
A JVSZ álláspontja szerint az egységes taokulcs mértéke versenyképességi szempontból 10 százalék vagy ahhoz közeli mérték kell, hogy legyen. Mindeközben a befektetők az iparűzési adót is figyelembe veszik az általános adóterhelés hatásvizsgálatánál, azzal együtt az átlagos adóterhelés 30 százalék feletti, ez kevéssé vonzó.
Ezen okból is célszerű az alacsony, egységes taokulcs bevezetése, amellett megfontolandó az iparűzési adó eltörlése, drasztikus átalakítása (tekintettel az önkormányzatok lecsökkentett feladataira és megtörtént adósságkonszolidációjára), illetve célszerű megfontolni a kapcsolt felek taokonszolidációját, azaz a csoportadóztatást is” - írja a közlemény.
A szövetség ezen kívül az adminisztratív terhek csökkentéséért is síkraszáll, szeretnék, ha a multinacionálsi vállalatoknak nem kellene kétféle (nemzetközi és magyar) szabályok szerint könyvelniük.
Az innovációs járulék korábban kiváltható volt, ha a cég kutatási-fejlesztési tevékenységet végzett. E szabály eltörlésével a járulék besimult a többi sarc közé, a JVSZ így most a K+F-et valóban támogató megoldásokat, illetve az eredeti rendszer visszaállítását követeli.
