;

Franciaország;Nicolas Sarkozy;Jean-Francois Copé;Nemzeti Front;Eric Woerth;

Sarkozy a lelátóról figyel, a válság őt is érzékenyen érinti FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DEAN MOUHTAROPOULOS

- Lemondott a francia jobboldal vezetője

Földindulásszerű változásokhoz vezetett a hétvégi európai parlamenti választás a francia jobboldalon. Miután a jobboldali radikális Nemzeti Front majdnem hat százalékot vert a konzervatív oldal eddigi egyeduralkodó pártjára, az UMP-re, tegnap bejelentette lemondását Jean-Francois Copé. A visszalépést a gyenge szereplés mellett egy korrupciós botrány is indokolta. 

Bár túlzás lenne derült égből villámcsapásként jellemezni Copé június 15-én életbe lépő lemondását, hiszen már hetek óta gyülekeztek a viharfelhők az UMP felett, távozása mégis meglepetést keltett. A jobboldali vezető ugyanis váltig ragaszkodott a hatalomhoz.

Bár pártja többször is csalódást keltett a különböző választások alkalmával, nem tudta kiaknázni a szocialisták népszerűségvesztésében rejlő lehetőséget, Copét mindez cseppet sem zavarta, a kudarcok ellenére mintha mindvégig a csodában bízott volna.

Most azonban lemondása után kevés együttérzést kapott párttársai, azok részéről, akik Nicolas Sarkozy lemondását követően megválasztották őt. Az UMP képviselőinek túlnyomó többsége üdvözölte lépését. Eric Woerth volt költségvetési miniszter szerint az egyetlen jó döntést hozta meg, mert az UMP hitelét veszélyeztette.

Mi vezetett a lemondáshoz a gyenge szereplés mellett? Miként vált tarthatatlanná Copé helyzete a párton belül? Első ízben a Le Point hívta fel a figyelmet egy botrányra. Az UMP Nicolas Sarkozy volt köztársasági elnök túlméretezett, 2012-es vesztes kampánya miatt nyakig eladósodott.

Csaknem húszmillió euróval lépte túl a megengedett összeget, és ezzel nem csupán elszámolnia kell, törlesztenie is. Jean-Francois Copé, az UMP elnöke harsányan jelentette be, a rendezés megtörtént. A Le Point után a Libération is föltárta, túlságosan is zavaros az ügy.

Az állítólagos számla kiegyenlítés a Bygmalion nevű fantomcégen keresztül jutott célba, a pénzügyi vállalkozás fölött pedig Copé "baráti köre" rendelkezik. Az ügy az UMP sok tagjának is gyanús lett.

Két héttel az EP választás előtt, már a Libérationban megjelent leleplező cikk után, ugyan átmenetileg békét kötöttek a párt nagyágyúi, de sejteni lehetett, hogy előbb-utóbb robban a bomba.

Copé persze kezdettől fogva semmit sem ismert el, környezete támadásba ment át azt állítván, hogy a Le Point-t "manipulálják, minden állítása megalapozatlan, gyalázatos sajtókampányról van szó".

Az ügyben azonban egyre inkább védekezésre kényszerült a sokak által agresszívnak tartott politikus. A párton belül zendülés jelei mutatkoztak. Képviselők fogtak össze, és a Le Monde szerint tudatták a nyilvánossággal, ki kell vizsgálni az ügy hátterét.

A tisztázást sürgetők élén Francois Fillon áll, aki Sarkozy államfősége idején öt éven át miniszterelnök volt. A politikus az UMP mérsékelt szárnyának egyik vezéralakja, illetve Copé riválisa, hiszen mindketten indultak a párt elnökségéért.

Jogszabály-módosítást kezdeményezett a hálapénz ügyében a Legfőbb Ügyészség (LÜ). Fazekas Géza ügyészségi szóvivő közölte, a módosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál (KIM) kezdeményezték, mert a hálapénz elfogadásával kapcsolatban felmerülő passzív gazdasági vesztegetés tényállásának törvényi megfogalmazása nem egyértelmű.