Az LÜ szerint az új Büntetőtörvénykönyvben (Btk.) szereplő jelenlegi tényállás, miután az a felelősség kérdésében egymással ellentétes értelmezésnek ad teret, nyilvánvalóan sérti a jogbiztonság követelményét.
A Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) még április végén fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez azzal a kérdéssel, hogy az ügyészség szakmai álláspontja szerint az orvosok által előre nem kért, utólag elfogadott hálapénz elfogadása kimeríti-e a vesztegetés tényállását.
Dénes Tamás, az érdekképviselet elnöke akkor azt írta, azért fontos az utólag elfogadott hálapénz sorsának pontos tisztázása, mert az új Btk. alapján előfordulhat, hogy az az orvos is felelősségre vonható, aki az utólag, de előre nem kért hálapénzt elfogadja.
A rezidenseket tömörítő szervezet első körben a KIM-hez, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordult, a két tárca állásfoglalása szerint az előre nem ígért, az orvos és az ápoló által nem kért, utólag adott és elfogadott hálapénz nem jogtalan előny, vagyis nem valósítja meg a vesztegetés tényállását.
Mindkét esetben kiemelték ugyanakkor, hogy a feltett kérdéssel kapcsolatos minisztériumi álláspontoknak nincs kötelező jogi ereje.
Ahogy az LÜ sem adhat ki kötelező jogértelmezést, miközben arra jutottak, hogy a vesztegetés elfogadására vonatkozó Btk.-normaszöveg értelmezése során markáns jogi érvek szólnak úgy a büntetőjogi felelősség megállapítása, mint annak hiánya mellett is.
Az orvostanhallgatók érdekképviselete egyébként tegnap megköszönte Polt Péter legfőbb ügyész konstruktív hozzáállását és segítségét a hálapénz jogi szabályozásának tisztázásával kapcsolatban, végleges álláspontjuk kialakításával azonban várják a törvénymódosítást.
