Ezermilliárd forint: ha ezt az elképzelhetetlen összeget hallja az újságolvasó először talán a NAV-botrány juthat eszébe, Horváth András szerint évente ennyi áfát csalhatnak el. De ekkora summa az is, amit a második Orbán-kormány elkonfliskált a magyar bankrendszerből. Figyelemre méltó, hogy hasonló összegre becsülhető a külföldi tulajdonú hazai hitelintézetek anyabankjaiból elsősorban tőkeemelés formájában érkező pénz. A privátbankár.hu 2008-tól 2013-ig tekintette át kilenc kereskedelmi bank számait, hogy megtudja, igaz-e az a gyakran hallott állítás, hogy a pénzintézetek extraprofitot termeltek, és azt "kitalicskázták" az országból.
A portál arra jutott, hogy a tőkeemelések összege együttesen több mint háromszorosan meghaladta az osztalékként kivitt pénzt, az előbbi érték átlépi a 900 milliárd forintot, az utóbbi a 300-at sem éri el. A talicska haladási iránya tehát ellentétes, a külföldi tulajdonú bankok legtöbbjénél külön-külön is ez a helyzet, ahogy a táblázatban is látszik.
A hitelintézetek vesztesége miatti tőkepótlás azonban a bankok puszta életben tartásához kell, valódi funkciójukat egyre kevésbé látják el: nem hitelezik a gazdaságot. A kereskedelmi bankok vállalatoknak nyújtott hitelállománya a 2009 elején mért 8700 milliárd forintról 2013 végére 6700 milliárdra esett. Nemcsak a vállalkozások új beruházásainak piaci finanszírozása szűnt meg, most már a puszta újratermeléshez szükséges forgóeszközhitelezés is szűkül - mondta lapunknak Csillag István, egykori gazdasági miniszter. Márpedig a bankok legfőbb funkciója a hitelezés, egyéb feladataikat át tudják venni más intézmények - magyarázta a Népszava kérdésére Felcsuti Péter. A Raiffeisen Bank és a Bankszövetség egykori vezetője először használta a zombibank kifejezést a második Orbán-kormány idején kialakult helyzet leírására egy publicisztikában a Portfólió.hu-n.
A megemelt banki különadóval, a tranzakciós illetékkel és a devizaadós-mentési akciók terheinek áthárításával a szektorból körülbelül ezermilliárd forintot vont ki a kormány - nyilatkozta lapunknak nemrég Várhegyi Éva, a Pénzügykutató tudományos tanácsadója. Ebben a helyzetben a tulajdonosoktól logikus lépés, hogy tőkepótlással életben tartják magyar leányvállalataikat, de - ugyanezért - elsősorban a kockázatokat igyekeznek elkerülni, nem pedig tevékenységbővítéssel a nyereséget növelni. A bankok leépítenek, és kevesebb hitelt adnak, leginkább az új ügyfelek új beruházásaira nem adnak, hiszen ott a legnagyobb a kockázat - fejtegette Felcsuti.
Nem véletlen, hogy a most záruló kormányzati ciklusban példátlanul alacsonyra esett a magánszféra beruházásainak szintje. (A beruházások tavaly év végi megugrása az EU-s pénzek pánikszerű elköltésének köszönhető.) A bankok nyeresége persze leginkább a hitelezésből jönne, tehát az ördögi kör folytatódik: zsugorodó bankrendszer, zsugorodó piacgazdaság.
