A választásokhoz közeledve a kormány előszeretettel hangoztatja a sikereit: az adatok mögé nézve azonban látható, hogy ezek csak időleges eredmények. Tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) beruházási adatait kommunikálta úgy a kormány, hogy az bizonyítja, a növekedés erős gazdasági szerkezeten alapul. Az építőipari beruházások a negyedik negyedévben 26,5 százalékkal, a raktározási beruházások 36,3 százalékkal, míg a feldolgozóipari beruházások 11,5 százalékkal haladták meg a negyedik negyedévben az egy évvel korábbit.
A beruházások volumene 7,2 százalékkal növekedtek tavaly a 2012-es meglehetősen alacsony bázishoz képest. A beruházások növekedésének nagy részét nem az üzleti szféra, hanem az állam inveszticiói adták, köszönhetően annak, hogy a tavaly befejeződött uniós költségvetési ciklus végén igyekezett a kormány minél több állami beruházást elkezdeni - mutatott rá lapunknak Vértes András, a GKI elnöke. Azokat a beruházásokat ugyanis már nem lehet az előző ciklus forrásaiból finanszírozni, amelyekre nem kezdtek el vagy legalább nem kötöttek szerződést még a tavalyi évben.
A belföldi felhasználás másik eleme a kiskereskedelmi forgalom, mellyel a kormány előszeretettel büszkélkedik. A rezsicsökkentés mesterségesen tartja alacsonyan az inflációt, ennek köszönhetően ideig-óráig növeli csak a fogyasztást - mondta lapunknak Tukacs István. A parlament gazdasági bizottságának szocialista tagja úgy véli, hogy a kormány a választási kampányban a sikertörténetekbe kapaszkodik, olyanokba mint a rezsicsökkentés, ám ennek a választási időszakon kívül semmi valós, gazdasági eredménye nincs.
Az idei költségvetést két százalékos növekedéssel kalkulálta a kabinet, amihez reményeik szerint a fogyasztás élénkülése is nagymértékben hozzájárul. Az elmúlt évek mélyrepülése után valóban van hová növekednie a kiskereskedelmi forgalomnak. Azt a kedden kiadott országjelentésében az EU is elismerte, hogy a belső fogyasztás élénkülése alapozhatja meg az idei GDP bővülését. Az Európai Bizottság a tavalyi évvel úgy számolt, mint amikor a lakossági vásárlások stagnáltak, míg 2014-ben 1,5, jövőre pedig 1,6 százalékkal bővülhet a privát fogyasztás - emlékeztetett a szocialista politikus .
A Központi Statisztikai Hivatal által a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a tavalyi év második felében minden hónapban meghaladta a kiskereskedelem volumene az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek forgalma decemberben 1,8 százalékkal, a nem élelmiszer jellegű termékeké pedig 2,7 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-kereskedelem 4,9 százalékos bővülést tudott felmutatni az egy évvel korábbihoz képest. Decemberben összesen 855 milliárd forintot költöttünk el, ami 23 milliárd forinttal magasabb, mint 2012 decemberében. A korábbi években tapasztalhatóhoz hasonlóan dinamikusan bővült a csomagküldő- és internetes kereskedelem: tavaly az esztendő utolsó hónapjában 26,4 százalékkal. Csökkent ugyanakkor a forgalom a könyv-, a számítástechnika- és az egyéb iparcikk-üzletekben, mégpedig 3,5 százalékkal.
Valóban bővült a kiskereskedelmi forgalom tavaly - egész évben - 0,9 százalékkal, azt azonban a kormány egyoldalú kommunikációja elfelejti hozzátenni, hogy 2012-ben 1,9 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelem teljesítménye, vagyis hiába a tavalyi bővülés, még mindig nem érjük el a 2011-es szintet - emelte ki az adatokkal kapcsolatban lapunknak Vértes András. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke ehhez hozzátette: örvendetes, hogy végre megindult a bővülés, de azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy mihez képest. Vértes megjegyezte, hogy a tavalyi növekedést nem elsősorban a fogyasztás bővülése, hanem a mezőgazdaság eredményei hajtották. Vagyis az egyszázalékos GDP bővülésből 0,7-0,8 százalék annak köszönhető, hogy tavaly kiemelkedően jó időnk volt.