Súlyos gazdasági-társadalmi problémáknak az átfogó kezeléséhez a bíróságok nem rendelkeznek eszközzel - szögezte le tegnapi sajtótájékoztatóján Darák Péter, a Kúria elnöke. A legfelsőbb bírói fórum hétfőn hozott jogegységi határozatot a devizahitelekkel kapcsolatban, ebben megállapította, hogy a devizahitel-konstrukció jogszerű, az adós a forintkölcsönnél kedvezőbb kamatokkal jutott hitelhez devizában, emiatt az adósnak kell viselnie az árfolyamváltozás kockázatát. Ismeretes: Orbán Viktor korábban felszólította a bankokat, hogy módosítsák a szerződéseket úgy, hogy ők vállalják az árfolyamkockázat nagyobb részét.
Darák tegnap hangsúlyozta: a jogegységi határozat nem általában állapította meg, hogy a szerződések jogszerűek, ez az egyedi ügyek ismerete nélkül ugyanis lehetetlen. A Kúria pusztán azt állapította meg, hogy önmagában az árfolyamkockázat adósra hárítása nem ütközik jogszabályba. Darák szerint három lehetőség van arra, hogy a szerződések az utólag megváltozott körülményekhez igazodjanak: a felek megállapodása, a bírói út és a jogszabályalkotás.
Róna Péter továbbra is "hibás terméknek" tartja a devizahiteleket - a közgazdász erről az állami rádiónak nyilatkozott. Szerinte a szerződés aláírásakor nem volt előre látható, hogy mennyit kell visszafizetni, így nem volt felmérhető az adós hitelképessége. Több civil szervezet - így a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekvédő Egyesület és a Hiteles Mozgalom is hiányolja a Kúria érveit a jogegységi határozat mellől. Emellett két kérdésben - az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemeléseket illetően - az Európai Bíróság fog véleményt alkotni, vélhetően kora tavasszal.
A kormány eddig azt kommunikálta, hogy a jogegységi határozata után rendezi a devizahitelek ügyét. Varga Mihály kedden úgy nyilatkozott: a cél továbbra is a devizahitelek kivezetése. Mivel a devizahitelezés gyakorlatilag leállt a kormányváltást követően, új hitelek hiányában idővel mindenképp kifut a konstrukció. A kabinet az Alkotmánybíróság (Ab) válaszára várhat még: tulajdonképpen azt szeretnék tudni a taláros testülettől, hogy egy 1991-es alkotmánybírósági határozatra hivatkozva belenyúlhatnak-e a hatályos szerződésekbe. Mélységesen igazságtalan, hogy a kormány azokat menti, akik "árfolyam-szerencsejátékra" vállalkoztak - számolt be a Kúria döntéséről a Financial Times "Nem kell sírni a magyar devizahitelesekért" című cikkében. A jegybank adatai alapján a lap szerzője kimutatta, hogy aki 2006-ban vett fel devizahitelt, hat teljes évig élvezte az alacsonyabb törlesztőrészletek előnyét, azok ugyanis csak 2011-re érték el a forinthitelek szintjét.
A problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, ez a kormányra maradt - fejtette ki Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca parlamenti államtitkára. A kormány már következő ülésén megvitatja a Kúria jogegységi határozatát. A Kúria döntése nagyon sok kérdésre nem adott választ, más kérdésekben pedig nem a devizahitelesek többsége kereseti kérelmének megfelelő megoldást fogalmazott meg - tette hozzá az államtitkár. Ezáltal a helyzet bár stabilizálódott, de nem oldódott meg - fogalmazott Rétvári Bence. A kormány tehát tulajdonképpen azt mondja: azért van tennivalója a devizahitelekkel kapcsolatban, mert a Kúria nem az adósoknak adott igazat. A hitelesek nagy része a szerződés teljes érvénytelenítését kéri a bíróságoktól.
Senkinek az érdekeit nem szolgálja a teljes érvénytelenség, főleg a fogyasztóét nem, hiszen ez esetben a tartozás egy összegben válna esedékessé - fogalmazott a sajtótájékoztatón Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője, aki szerint emiatt az érvénytelenségi perek zsákutcát jelentenek. A Kúria jogegységi határozata azt is leszögezte, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások kapcsán nem értelmezhető az érvénytelenség, annak ugyanis a szerződés megkötésekor kellene fennállnia.
Ombudsmanhoz fordul a CÖF: szerintük az Ab-nek kellene megsemmisítenie a Kúria jogegységi határozatát - erről ifj. Lomnici Zoltán, a kormányközeliként számon tartott civil szervezet jogásza beszélt a köztelevíziónak. Lomnici szerint a Kúria határozata következményeit tekintve a rendszerváltás óta a legigazságtalanabb és legembertelenebb döntés. "Nagyon fontos, hogy a bíróság, a harmadik hatalmi ág független, de ne legyen teljesen független a társadalomtól" - fogalmazott a CÖF jogásza. Azt azonban a Kúria többször jelezte, hogy társadalmi-gazdasági problémát jelent a devizahitel, ennek megoldása pedig nem az igazságszolgáltatás feladata. A békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) kifejezetten "felszólítja az államot, hogy nyúljon bele a szerződésekbe", hasonlóképp a rendszerváltás utáni alkotmánybírósági határozatra hivatkozva. Eszerint a kormány kivételes esetben, ha valamely körülmény változása miatt az egyik fél érdeke sérült és társadalmi mértékű a körülményváltozás, módosíthat szerződéseket. Az ominózus 1991-es határozat ilyen kivételes esetnek minősítette a rendszerváltást. Kérdés azonban, hogy a gazdasági válság elegendő-e a kivételes esethez, illetve társadalmi mértékű-e a körülmények változása. A teljes lakásállományhoz viszonyítva néhány százalék azoknak az ingatlanoknak az aránya, amelyek a devizahitelek miatt várnak árverezésre.
