Meglepetést okozott a kormánynak hirtelen jött döntése, miszerint 2014. március 30-ig eladják a Magyar Takarékszövetkezeti Bank (TakarékBank) állami tulajdonban lévő 51 százalékát. A dátum aligha lehet véletlen, ugyanis nagy valószínűség szerint április 6-án tartják a következő országgyűlési választásokat, és a Fidesz "tiszta tulajdoni helyzettel", akarja lezárni a jelenlegi kormányzati ciklust.
Amikor a takarékszövetkezetek vagyonát idén nyáron végeredményben államosították - szavazati jogukat korlátozták - a kormány nem is rejtette véka alá, hogy a korábban már teljes egészében állam tulajdonba került TakarékBankot ismét magánosítani fogják. (Ez az a pénzintézet, amelynek nincs önálló fiókja, ernyőbankként működik, és hosszú idő óta a takarékszövetkezetek számára az egységes pénzügyi termékpaletta fejlesztésén munkálkodott.) A több mint 70 takarékszövetkezetet - a szektor javát - tömörítő VOSZ főtitkára, Dávid Ferenc lapunknak nyilatkozva kis mértékben ugyan, de optimista, és úgy véli, hogy a TakarékBankban lévő állami részesedés értékesítése lehetőséget ad a takarékszövetkezeteknek a többségi részesedésük visszaszerzésére, de ehhez a vidék bankjainak gyors döntést kell hozni. Az erőszakkal újra integrált takarékszövetkezetek kommunikációs feladatait is felvállaló munkaadói érdekvédelmi szervezet vezetője a kormányhatározatra úgy reagált, hogy ebben fehéren-feketén leírták, hogy a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-nek, valamint a Magyar Posta Zrt.-nek a TakarékBankban meglévő, összességében többségi (állami) tulajdonrészét dobra kell verni. A TakarékBank a 2013. augusztus 27-én tartott közgyűlésén hagyta jóvá a Magyar Posta mintegy 655 millió forintos tőkeemelését, amelynek révén a magyar állam a Magyar Fejlesztési Bankon és a Magyar Postán keresztül ideiglenesen többségi tulajdont szerzett a bankban. Az MFB jelenlegi tulajdona 35,54 százalék, a Magyar Postáé 19,31 százalék.
A kormányhatározat bár a legmagasabb vételárat kínálónak ígéri a takarékbanki tulajdonrészt, hagy egy kiskaput a takarékszövetkezeti szektor szereplőinek. Ugyanis a nemzeti fejlesztési miniszternek olyan pályázati kiírásról kell gondoskodnia, amely nemcsak a hazai és az uniós jognak felel meg, - és érvényesíti a verseny élénkítésének a szempontjait, hanem - a hatályos jogszabályi rendelkezések keretei között – lehetőség szerint a takarékszövetkezeti szektor szereplőit részesíti előnyben - vélekedett a VOSZ főtitkára, aki megjegyezte a takarékoknak megvásárlásra megvan a forrásuk, így akár tőkéstárssal, más bankkal vagy hitelből készen állnának a vételre. A pályázatokat március közepéig be kell adni, ami egy bankbevásárlásra meglehetősen szűkös időnek látszik, különösen annak a figyelembevételével, hogy a nemzetközi pályázatokat január 15-ig kell kiírnia a nemzeti fejlesztési miniszternek. A lázas sietségből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a lapokat már leosztották. Az erre vonatkozó kérdésünkre a VOSZ főtitkára azt válaszolta, hogy maga sem tudja, hogy miért ilyen szorosak a határidők. Az esélyek csak a pályázati feltételek megismerése után konkretizálhatók - mondta Dávid Ferenc.
Folytatódik a lenyúlások sora
"Már a nyár folyamán szóltunk, hogy a takarékszövetkezetek államosításáról szóló törvény célja nem más, mint a takarékszövetkezetek bedarálása, ezáltal egy állami maffiabank létrehozása. Ez a törvény jól illeszkedett a lenyúlások sorába: magán-nyugdíjpénztári megtakarítások, magánlakások kisajátítása, trafikok, patikák, földek. Senkinek a vagyona nincs már biztonságban, aki nem a fideszes hatalomhoz kötődik. A takarékszövetkezetek államosításáról szóló botrányos törvénybe bekerült egy személyre szabott mentesség: az erőszakos kollektivizálás alól csupán az a Duna Takarékszövetkezet felel meg, amelynek tulajdonosa megegyezik a Videoton futballcsapatéval, aki Orbán Viktor személyes jó barátja. Ezt a sort folytatja most a kormány. A Takarékbank-részesedés eladása szintén azt a célt szolgálja, hogy a rezsimhű gazdasági körökhöz játszanak át közpénzeket. A nemzetközi pályázat sikerességében nincs okunk reménykedni, hiszen dilettáns gazdaságpolitikájával, a kormány olyan környezetet teremthet, melyben kockázatos befektetni. Így viszont legitimálható lesz a nyomott áron való értékesítés: biztosítható, hogy a fideszes hűbérurak olcsón juthatnak majd a zsíros falathoz. Ezt támasztja alá a pikáns pályázati határidő is - írja az Együtt 2014 közleményében.
Marad az alkotmánybírósági panasz
A nyáron jelentette be Demján Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a takarékszövetkezetek - állam által levezényelt - integrációja miatt. A szövetkezeti hitelintézeti szektor átalakítása a kormány által meghatározottak szerint halad és annak nyomán a pozitív változások visszafordíthatatlanok - írja a kormányhatározat. Dávid Ferenc szerint ugyanakkor ez nem jogi visszafordíthatatlanságot jelent, ezért fenntartják alkotmánybírósági panaszukat.
Mint ismeretes az Országgyűlés 2013. június 27-én fogadta el a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály rögzíti, hogy az állam fontos tulajdonosi pozíciót szerez a szektorban, de azt a rendszer átalakítására, professzionalizálására és átszervezésére használja. Az így feljavított és megerősített szektorban pozícióit megfelelő időn belül értékesíteni kívánja akkor, ha az általa elindított pozitív folyamatokat visszafordíthatatlannak látja. A törvény értelmében létrejött takarékszövetkezeti integráció két központi szerve a központi banki funkciókat ellátó TakarékBank, illetve az újonnan létrejött integrációs szervezet. Az integrációs szervezet tulajdonrészét a most bejelentett privatizációs szándék nem érinti.
Összebútoroznak
A jövő év első felében várhatóan 2014 első felében "összebútorozik" a takarékszövetkezetekkel a Magyar Posta a Népszabadság szerint. A napilap feltételezése szerint így a feladat nélkül maradó dolgozókra felmondólevél, a legkisebb településeken élőkre pedig intézménybezárások várhatnak. Értesülések szerint az állami posta már foglalkozik a költségcsökkentést szolgáló összevonások előkészítésével. A Magyar Posta régóta szeretne komplex pénzügyi szolgáltatásokat nyújtani ügyfeleinek. Az egykori Postabanknak is ilyen szerepet szántak. Évtizedekig az OTP-vel volt szerződése a Magyar Postának, az Erste Bankkal pedig nemrégiben szűnt meg. A szolgáltatók hálózatát összevonhatják, egyes takarékszövetkezeti fiókok a postahivatalokba "költözhetnek, de fordított helyzet sem kizárt. A kisebb településeken postaszolgáltatásokat nyújthatnak a takarékok. A takarékszövetkezetektől sem lenne idegen az effajta együttműködés, ez piaci körülmények között szinte magától végbement volna, a mostani erőltetett módszer viszont erősen kifogásolható.