Ezekről is szólt volna a parlament mezőgazdasági ellenőrző albizottságának tegnapi ülése. A kormánytöbbség azonban megtorpedózta a összehívott ülést, amelyen egyebek mellett a kishantosi ökogazdaság felszámolása, illetve a borsodi kétes földügyek kerültek volna terítékre. A kétharmados képviselők ugyanis nem mentek el a meghirdetett időpontra. A tanácskozássá átalakult ülésen részt vett a kishantosi ökogazdaság egyik alapító-vezetője, Ángyán József, több borsodi gazda, illetve civil szervezet képviselője is.
Ács Sándorné, a kormányzat szándéka szerint beszántott kishantosi ökogazdaság egyik alapító-vezetője, illetve Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) volt államtitkára feltevése szerint az állami földbérlet-pályázatok botrányos döntései mögött inkább az munkál, hogy a földtörvény alapján létrehozott földbizottságokban a hatalomhoz közeli földhasználók legyenek többségben a helyi gazdákkal szemben. Ennek akkor lesz óriási jelentősége, amikor majd 2014-től ezen bizottságoktól függ, hogy az egyes településeken ki vásárolhat földet. Kishantost is ezért kellett nyolc részben meghirdetni és még sok helyen hasonló módon igyekszik a hatalom megszerezni a helyi termőföldek forgalmazása fölötti befolyást. A jogszabály szerint ugyanis a nagybirtok is csak egy szavazattal rendelkezik, de ha a családtagok, "strómanok" is nyernek, akkor már a helyi nagybirtokosok irányíthatják a földpiacot. Ángyán példája szerint a volt csákvári állami gazdaság négy vezetője összesen tíz családtag bevonásával 1800 hektárt nyert. Közöttük van egy budapesti szeretetotthonban élő 80 éves idős hölgy, aki 20 éves bérleti joghoz jutott,
A tanácskozáson ismét részletesen tárgyalták a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kht. ügyét. Az ökogazdaság és népfőiskola a másfél évtizedig vegyszermentesen művelt 452 hektárból egyetlen négyzetmétert sem nyert. Jutott a földből egy salgótarjáni építési vállalkozónak, illetve egy 2900 hektáron gazdálkodó cégtulajdonos családtagjának is. A kishantosiak birtokvédelmet kértek, s a tárgyalás 2014. január utolsó hetében kezdődhet. Addig más nem veheti birtokba az állami földeket.
Ángyán József azt is bejelentette, immár ötödik tanulmányát készíti az állami földbérlet-pályázatokról, az NFA nyilvános adatainak felhasználásával is. A 180 ezer hektár meghirdetett állami földből eddig 32 ezer hektárt bíráltak el, s annak alig 25 százalékát nyerték el helyben lakó gazdák. Az agráregyetemi oktató arra is figyelmeztetett, ha ez a pályázati rendszer marad, akkor a nemzeti parkok és a hazai természetvédelem is veszélybe kerülhet.
Ángyán úgy vélte, a kiírók nem józan belátásból vontak vissza több pályázatot is, hanem azért, mert még alkudoznak a háttérben, melyik érdekkör mennyi földhöz juthat. A nemzeti parkokban ráadásul már nagyobb, 400-500 hektáros birtokokról születhet döntés.
Ángyán József a Népszavának elmondta, az utóbbi időben történt, akár büntetőüggyé fajuló ügyek talán változásra serkenthetik a kormányzatot. Azonban ha a politika nem változtat a pályázati rendszeren, az katasztrófához vezethet - figyelmeztetett a független országgyűlési képviselő. Látszik, hogy ahol a legnagyobb botrányok történtek már eszmél a parasztság, és forradalmi helyzet alakulhat ki, ha azt látják az emberek, hogy elviszik előlük a földeket, az életüket - figyelmeztetett Ángyán.
Huszonkétezren Kishantosért
A Greenpeace Magyarország jelenlévő vezetői megütközve fogadták Bitay Márton VM államtitkárnak azt a kijelentését, hogy nem tekinti a civilszervezeteket reprezentatív félnek, miközben 309 civilszervezet, párt, egyesület és majd' 22 ezer magánszemély csatlakozott Kishantos védelméhez. A nemzetközi szervezet aktivistái fizikailag is védik az ökogazdaság területét, a Greenpeace pedig pert tervez a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) ellen a kishantosi földbérlet-pályázatok ügyében. Ha esetleg a bíróság nem tartaná magát illetékesnek, akkor az Alkotmánybíróság (AB) elé viszik az ügyet, de szükség esetén nemzetközi fórumokhoz fordulnak.
