Az adótörvények jövő évi változtatásait tartalmazó kormányzati törvényjavaslat 151. paragrafusa az adózás rendjéről szóló törvény (art) 164. paragrafusát egészítené ki így: "(1c)
Az adó megállapításához való jog elévülése az (1a)-(1b) pontok szerinti büntetőeljárás esetében a büntetőeljárás kezdő időpontjától annak jogerős befejezéséig nyugszik.
" Angyal József okleveles adószakértő úgy véli, ha a parlament így szavazza meg a törvényt (márpedig eddig nem érkezett olyan módosító, amely eltörölné a 151. paragrafust), tovább romlik azon adózók helyzete, akik, amelyek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint kevesebb adót fizettek a szükségesnél.
Az art jogállami módon rendezi az adóhiány feltárását. Az adózó észrevételt tehet, fellebezhet a megállapítás ellen. Már jelenleg is gyakorlat - állítja Angyal -, hogy a NAV igyekszik nem az art keretei között kezelni az ilyen ügyeket. Ennek módja, hogy adócsalásért feljelentést tesznek, vagyis kvázi kiszervezik az ügyet. (Adócsalás elvileg akkor áll fenn, ha az adózó szándékosan hozta létre az adóhiányt.) Az így induló büntetőeljárás szabályai egészen mások, nincs észrevétel, fellebbezés, még az iratokba is csak korlátozottan tekinthet bele az adózó, amikor megszületik a vádemelés.
Az imént említett kiszervezés egyébként elég speciálisan zajlik, az adóhatóság és a pénzügyőrség egyesítése miatt a büntetőügyben ezekben az eljárásokban a nyomozóhatóság is a NAV keretei között működik, a regionális nyomozóhivatalok járnak el, de persze már nem az art által meghatározott módon. A nyomozóhatóság ilyenkor egyetlen külső szakértő véleményére alapozva mondja, hogy adócsalás történt. Angyal saját honlapján be is mutat egy ilyen esetet.
Jövőre még nehezebb helyzetbe kerülhetnek az érintett adózók, ugyanis a megkezdett büntetőügy jogerős lezárásáig (vagyis a gyakorlatban előre meghatározhatatlan ideig) nyugszik majd az elévülés. Vagyis a büntetőeljárás megindítása után az eddigieknél több ideje lesz az adóhivatalnak, hogy - immár a büntetőügyre hivatkozva - adóhiányt állapítson meg.
Természetesen az a társadalom érdeke, hogy az adócsalókat elkapják, ám az elévülés nem véletlenül került általános érvénnyel a jogrendbe. Nyilván nem helyes, ha a jogalanyok korlátlan ideig fenyegetve érezhetik magukat, amíg kiderül, hogy amit tettek, azért bűnhődnek-e.
Párhuzam vonható az előzetes letartóztatás lehetőségének - szintén most napirenden lévő - korlátlan meghosszabbításával bizonyos esetekben. Senki sem szeretné, ha a gyilkosok szabadon mászkálhatnának az utcán, ugyanakkor az igazságszolgáltatást sem lehet végtelen sokáig elhúzni, a hatóságokat rá kell szorítani, hogy eljárásukat fejezzék be záros határidőn belül. Az adóhiány elévülése alapesetben jelenleg öt év (ami az adóév, az adófizetés sajátosságai miatt a gyakorlatban majdnem hét évet is jelenthet). Az adócsalás minősített eseteiben (például bűnszervezetben elkövetve), ha a kiszabható büntetési tétel ennél több, akkor az elévülés ideje is azonos a potenciális büntetésével.
A TASZ a kiugrott adóhivatalos mellett
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vállalja Horváth András egykori adóhivatali revizor védelmét az esetleges büntetőeljárásban. Erre azért kerülhet sor, mert a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feljelentette volt alkalmazottját "tekintettel az intézmény működését érintő megalapozatlan, rágalmazó kijelentéseire".
Horváth arról írt illetve beszélt a sajtóban, hogy az adóhivatal vezetői szándékosan eltussolnak (elsősorban áfával és tb-járulékkal kapcsolatos) adócsalási ügyeket.
A civilszervezet kifogásolja, hogy a közérdekű bejelentő által elmondottak nyomán sokáig nem történt semmi, végül egy kétnapos, hétvégi átvilágítás során semmilyen jogsértést nem tártak fel az adóhatóságnál. A TASZ közérdekű adatigénylést nyújtott be e vizsgálat részleteinek megismerésére. A jogvédők úgy vélik, a hivatalosan a közérdekű bejelentők védelmét szolgálni hivatott törvény és az azt leváltó, négy hete megszavazott új törvény egyaránt alkalmatlan arra, hogy megfelelő védelmet biztosítson számukra.
