Csabai László: Csontszázad

Rejtő 120 – P. Howard regényei oly üdítően hatnak a magyar olvasókra a mai napig, mint a Szahara perzselő homokdűnéi közt menetelő legionáriusra az oázis látványa. Legsikeresebb művei (A tizennégy karátos autó, A szőke ciklon, a Piszkos Fred-sorozat, Az elátkozott part, A három testőr Afrikában, Az előretolt helyőrség, A fehér folt, Csontbigád stb.), halhatatlan figurái (Fülig Jimmy, Piszkos Fred, Vanek úr, Galamb, Rozsdás, Troppauer Hümér, a Nagy Levin, Senki Alfonz, Tuskó Hopkins, az orosz hússaláta vagy Leila, az arab démon, és folytathatnánk) ma is velünk élnek, rongyosra olvasott könyveinek humora mit sem kopott. Az 1905. március 29-én született Rejtő Jenő szellemiségének, életének és írásainak felidézését kértük szerzőinktől összeállításunk számára; a megszületett szövegek arra is példát mutatnak, hogyan emlékszünk rá, és miként közelíthetünk alkotásaihoz nyolcvankét évvel a halála után.

Ungár Péter: Márki-Zay Péter melegezett és zsidózott is, ezért távozzon a közéletből!

Az LMP társelnöke szerint Hódmezővásárhely „futóbolond, ámokfutó” polgármesterét korábban miniszterelnök-jelöltként Karácsony Gergely főpolgármester szabadította az országra, ezért kell őt is leváltani.

Szántó T. Gábor: A jazzprofesszor (részlet)

A jazzprofesszor egy drámai életút és a modern magyar jazz regénye. A zongorista-zeneszerző Gonda János titokban tartja múltját: a nyilas üldöztetést és a Rákosi-rendszer alatti börtönbüntetését. Ausztráliába kivándorolt apja és testvére hiánya, itthon maradt anyja és nagyanyja tragikus életfordulatai elől az Amerika Hangja rádióadásaiból elsajátított zene, a rögtönzés szabadsága, majd a szerelem jelent menedéket, ám a két szenvedély egymás ellen fordul, miközben a magyarországi jazzoktatást megalapozva a Kádár-kor kínos kompromisszumaival és a családban kísértő örökletes betegséggel is meg kell küzdenie. A regény a Gondolat Kiadónál az Ünnepi Könyvhétre (június 13–16.) jelenik meg.

„Trágár, zsinagógákba nem való”

Számos pontatlanság és félreérthető állítás jelent meg hitközségünkről – így reagált Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vitatott körülmények között megválasztott elnöke a személyét érintő bírálatokra.

Por és hamu vagyok

HANGÉRIEN RIPABLIK

Az élet parancsa

Orwell világa

Haász János: Apa karórája

Haász János Apám óriás lesz című novelláskötete keserédes időkapszula a kopottas, mégis életteli, mobilok és internet nélküli ’80-as évek rakétamászókás, télifagyiízű világából. Matchboxok és gombfocik, balatoni vágyálmok, kisvárosi és budapesti kalandok – és mindennek középpontjában egy apa, akit hőssé nagyít a gyermeki emlékezet. A könyv a 21. Század Kiadó gondozásában március 16-án jelenik meg, bemutatója 21-én lesz az Írók Boltjában, 17.00 órai kezdettel. Az itt közölt novella ízelítő a kötetből.

Szántó T. Gábor: Tiszta vér

Zsidóként nem kapott hotelszobát

Egyre nő Németországban a zsidók ellen elkövetett bűncselekmények száma, a megalázó esetekről pedig – mivel nem igényelnek rendőri intézkedést – statisztika sem készül. Pedig hidegrázós társadalmi folyamatokra utal, amikor egy középiskolás megpróbálja kidobatni zsidó osztálytársnőjét és annak barátait a strandról, mondván, ezek nem fürödhetnek a keresztényekkel egy medencében.

Vonzó és veszélyes - Mezei Márkkal egy vidéki fiúról a nagyvárosban

Augusztusban öt héten át olvashatták a Nyitott mondatban folytatásokban Mezei Márk azóta az Ünnepi Könyvhétre megjelent, Zsidó temetés című, második regényének részleteit. A szerzőt ezúttal a kazahsztáni Tengizt megjárt apa halálával magára maradt fiatal fiú a gyásszal és önmagával való küzdelmeiről, a temetési szertartás kérdéseiről, valamint a csábító lehetőségekkel teli egykori, nyolcvanas évek végi Budapestről kérdeztük.

Mezei Márk: Zsidó temetés (IV.)

Exkluzív sorozatként öt héten keresztül folytatásokban részleteket közlünk a 2018-ban Utolsó szombat című művével debütált Mezei Márk új regényéből. Az első részt július 30-i számunkban olvashatták. A könyv fiatal főszereplője 1987 forró nyarának utolsó napjaiban kerül fel Százhalombattáról Budapestre, ahol egyszerre kell beilleszkednie apja testvérének vallásos háztartásába és megtalálnia a helyét a főváros ismeretlen világában. El tud-e búcsúzni a tengizi kiküldetésben megbetegedett apa és fia? Ki dönthet egy végakarat nélkül eltávozott temetéséről? Igaz-e, hogy mindannyian két rossz döntésnyire vagyunk életünk teljes összeomlásától? Mindez kiderül a Kalligram Kiadónál a 92. Ünnepi Könyvhétre (szeptember 2–5.) megjelenő izgalmas és felkavaró regényből.

Mezei Márk: Zsidó temetés (III.)

Exkluzív sorozatként öt héten keresztül folytatásokban részleteket közlünk a 2018-ban Utolsó szombat című művével debütált Mezei Márk új regényéből. Az első részt július 30-i számunkban olvashatták. A könyv fiatal főszereplője 1987 forró nyarának utolsó napjaiban kerül fel Százhalombattáról Budapestre, ahol egyszerre kell beilleszkednie apja testvérének vallásos háztartásába és megtalálnia a helyét a főváros ismeretlen világában. El tud-e búcsúzni a tengizi kiküldetésben megbetegedett apa és fia? Ki dönthet egy végakarat nélkül eltávozott temetéséről? Igaz-e, hogy mindannyian két rossz döntésnyire vagyunk életünk teljes összeomlásától? Mindez kiderül a Kalligram Kiadónál hamarosan megjelenő izgalmas és felkavaró regényből.

Mezei Márk: Zsidó temetés (I.)

Exkluzív sorozatként öt héten keresztül folytatásokban részleteket közlünk a 2018-ban Utolsó szombat című művével debütált Mezei Márk új regényéből. A könyv fiatal főszereplője 1987 forró nyarának utolsó napjaiban kerül fel Százhalombattáról Budapestre, ahol egyszerre kell beilleszkednie apja testvérének vallásos háztartásába és megtalálnia a helyét a főváros ismeretlen világában. El tud-e búcsúzni a tengizi kiküldetésben megbetegedett apa és fia? Ki dönthet egy végakarat nélkül eltávozott temetéséről? Igaz-e, hogy mindannyian két rossz döntésnyire vagyunk életünk teljes összeomlásától? Mindez kiderül a Kalligram Kiadónál hamarosan megjelenő izgalmas és felkavaró regényből.

Túlélte a szovjeteket és a tálibokat, most mégis elköltözne az utolsó afgán zsidó

Zsidók több mint 2500 évig éltek Afganisztánban - több tízezren Heratban - ám a XIX. század óta folyamatosan fogy a közösség az országban. Zebulon Simantov az 1950-es években született Herat városában, de a szovjetek bevonulása után a biztonságosabb fővárosba, Kabulba költözött. Szülei meghaltak, a családja és a zsidó közösség többi tagja Izraelbe költözött, így ő maradt az egyetlen, aki miatt a tálibok nem rombolták le az utolsó fővárosi zsinagógát is. A tálib uralom idején többször próbálták iszlám hitre téríteni, de ellenállt, így eddig négyszer zárták börtönbe. Amikor 2001-ben elűzték, azt hitte, az európaiak és amerikaiak jelenléte miatt minden jobbra fordul, de mára attól tart, hogy ha a külföldi erők kivonulnak, a tálibok újra visszatérnek. "A tálibok továbbra is ugyanazok, mint 21 évvel ezelőtt, elvesztettem a hitemet Afganisztánban. Itt már nincs élet, Izraelbe költözöm"- közölte.

Bibliai tekercseket találtak a Júdeai-sivatag egyik barlangjában

Az 1952-ben felfedezett kispróféták tekercsének hiányzó részei lehetnek. A pergamentöredékek mellett a korszak tipikus zsidó szimbólumait tartalmazó érméket, nyíl- és dárdadarabkákat, szövetmaradványokat, szandált és tetű elleni fésűt is találtak a kutatók.

Szántó T. Gábor: A mi helyünk, 1975

Soros szinte nem is zsidó és a zsinagógát is kerüli - Trump embere odacsap

Az amerikai elnök ügyvédje impeachment-eljárást akarta hitelteleníteni.

Egybeesett egy zsidó és egy muzulmán ünnep: repülnek a kövek és a székek a Templom-hegyen

A rendőrség viszonylag gyorsan kisöpörte az erőszakot térről.

New York Times: Szélsőjobbos transzatlanti találkozó volt ez a zsidókat és a muszlimokat ördögnek festőkormányfővel

Beolvasnak a brit zsidó vezetők Orbán államtitkárának

Londonban találkozik kedden a brit zsidó közösségek vezetőivel Szalay-Bobrovniczky Vince – tudta meg a Népszava.

Több zsidó él a földön, mint ahány kínai - ezt gondolja a magyarok impozáns hányada

A létszám túlbecslés oka a társadalmi pszichében rejlik: minden ötödik hazánkfia előítéletes a zsidókkal szemben.

Egy zsidó még csak-csak, de egy muszlim végképp ne legyen családtag

Európa tolerancia mérlege egyértelműen nyugatra billen: a közép-keleti térség érdemben vallásosabb, és sokkal kevésbé toleráns.

Hargitai Miklós: Zsidó-keresztény gyökerek

Üljenek együtt a testvérek!

Minek neveznék ma Wallenberget: Soros-bérencnek?

A Raoul Wallenbergre emlékező rendezvény szónokai a kormánynak is üzentek, és eltöprengtek, mi lenne, ha ma élne a svéd embermentő diplomata.

Orbán és a "zsidó" Soros

Zsidók átköltöztetéséről egyeztek meg Ciszjordániában

Megegyeztek az izraeli kormánnyal településük másik helyre költöztetéséről Amona ciszjordániai zsidó telepesfalu lakói - közölte hétfőn a Háárec című lap.

Zsidó közösségi TV indul

Heti TV néven december 1-től elindul Magyarország első zsidó közösségi televíziója a UPC budapesti programcsomagjában. 

Elhunyt Joszef Harmac

Elhunyt kilencvenegy éves korában Joszef Harmac, a nácik ellen a második világháború után bosszúakciókat tervező és egy esetben sikeresen végrehajtó zsidó csoport utolsó tagja - jelentette kedden a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. 

Heisler András válaszolt S. Laudernek

Vélhetően újságírói manipuláció vagy téves tanácsadói információk alapján lehetett a magyarországi zsidóság helyzetére vonatkozóan nem valós megállapításokat tenni – fogalmazott Ronald S. Laudernek írt levelében Heisler András.