A mi kis városfalunk: ismeretlenbe vág bele a vidékre költözők harmada

A vidéki élet romantikája időről időre meglegyinti a városi embert. A falvak elnéptelenedését azonban ez aligha állítja meg, amint a statisztika szerint az állami letelepedési támogatás sem. A pénz nem minden. A munka léte vagy közeli elérhetősége viszont az: sokan a tömegközlekedés alapján választanak maguknak vidéki terciát. Felkészülve azonban így is kevesen vannak arra, ami egy hamisítatlan (tehát nem elővárosias) faluban várja őket: a jószágnak nem illata van, és a kutya csahos. Anélkül is, hogy törvénybe iktatnák. A téma kutatója jó gyakorlatokat is ismer.

A vírus átírja az országot

Megapoliszok felemelkedése

Jelenleg a világ össznépességének 54 százaléka nagyvárosi környezetben él, ez az arány 2050-re 66 százalékra is emelkedhet - derült ki az Egyesült Nemzetek Szövetsége (ENSZ) júliusban publikált közleményéből. Előrejelzések szerint, a globális népességnövekedés jelenlegi arányát figyelembe véve 35-40 éven belül újabb 2,5 milliárd lakossal növekedhet a városokban élők köre, az urbanizációs folyamatok kiemelkedő része - 90 százaléka - ázsiai és afrikai országokra koncentrálódik. A városodásban tapasztalható "világtrend" Magyarországon is érezteti hatását, hazánkban az elmúlt évtizedben 70 százalékra nőtt a városban lakók aránya.

Fizetnek, ha biciklivel mész dolgozni

Franciaországban, ahol a kerékpározás nemzeti sportnak számít, hamarosan érdemes lesz két keréken munkába igyekezni. Frédéric Cuvillier közlekedési miniszter a minap terjesztett elő egy tervet, amelynek értelmében a jövőben mindenki, aki kerékpáron megy dolgozni, kilométerenként 0,25 eurót kapna.