„regénygyárral egybekötött háztartás”

A XIX. századi magyar női sorsok szemléletes, igen tanulságos tablója tárul elénk Szécsi Noémi Jókai és a nők című kötetéből. 

Laborfalvi Róza és Jókai Mór – az író párválasztása konfliktust robbantott ki a családban – amelyet Petőfi Sándor lármázott fel

„Amit én csinálok, igazán messze esik a nemváltó óvodásoktól”

Karrieristák, mint Blaha Lujza és Jászai Mari, küzdők, mint Hugonnai Vilma és láthatatlanok, mint Walleshausen Ilona – többek között ilyen nők történetei foglalkoztatják Szécsi Noémit – a szerzővel a Régen minden lánynak jutott férj című könyv kapcsán beszélgettünk.

„Nyilvánvaló, hogy például az, amit én csinálok, messze esik a nemváltó óvodásoktól.”

Nem lehetséges kívül maradni - Szécsi Noémivel az állatok irodalmi és politikai hasznáról

Az Európai Unió Irodalmi Díjával jutalmazott Kommunista Monte Cristo és a Nyughatatlanok című regények, valamint A budapesti úrinő magánélete és A modern budapesti úrinő József Attila-díjas szerzőjének Rohadt állatok címmel novelláskötete jelent meg az Ünnepi Könyvhétre. Szécsi Noémit azonban nemcsak az állatmesékről, hanem a csepeli munkásnőkről és a fémzenéhez való viszonyáról is megkérdeztük. 

Cinikus hímek, hisztis nőstények

Szécsi Noémi sajátos fabuláit végre egy kiadványban olvashatjuk, a Rohadt állatok görbe tükröt tart a társadalomnak, de nem ez az egyetlen erénye.

Szécsi Noémit egy percre sem hagyja cserben intelligens humora, és bár bravúrosak az áthallások, a legnagyobb dicséretet mégis hihetetlen alapossága és írói leleménye miatt érdemli meg

Szécsi Noémi - Száz évvel ezelőtti diskurzus újra és újra

Nem lehet felülről megszabni, ki a jó állampolgár – véli Szécsi Noémi, akinek idén ősszel jelent meg Egyformák vagytok című társadalmi regénye és Géra Eleonórával közös életmódtörténetének folytatása, A modern budapesti úrinő (1914-1939).

„A jobb–bal megosztottság meghatározta a két világháború közötti
mindennapokat is."  FOTÓK: Szalmás Péter

Akár a kétfejű kutyák

"A 19. század végére fogalmazódott meg a nőkben, hogy ne mint kétfejű kutya és ne mint kuriózum jelenjenek meg a művészek között" – hangsúlyozta Szécsi Noémi írónő, aki a Magyar Nemzeti Galéria Rippl-Rónai és Maillol – Egy művészbarátság története kiállításához kapcsolódóan tartott előadást vasárnap a századfordulós magyar művésznők helyzetéről.

Képünkön Aristide Maillol egyik bronz női aktja látható. Ahogy Maillol szobrászatában, úgy Rippl-Rónai József festészetében is k
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang