Rabul ejtik a tekintetet

Ha eddig nem említették egy lapon Toulouse-Lautrec és Faragó Géza nevét, mostantól minden túlzás nélkül megtehető. Bizonyíték erre a Magyar Nemzeti Galéria új kiállítása, Az élet művészete. 

Franz von Stuck bronzszobra, a Táncosnő (1897), a háttérben Toulouse-Lautrec plakátjai

A kétarcú épület hűlt helye

Lám, még egy park is mennyit tud változni egy bő évszázad alatt.

Szemérmes szecesszió pénzügyőrkarszalaggal

A Terézváros villanegyedében, a Munkácsy Mihály utca egyik vadregényes kertjében egyszerű, kőlapokkal kirakott, kaszimmetrikus épület álldogál. 1910-12 között épült késő-szecessziós stílusban, ám az építtető, bizonyos Schiffer Miksa, akkoriban alig 35 éves dúsgazdag vasútmérnök, vállalkozó és mecénás arra kérte az építészt, a többek között a Gresham-palotát is tervező Vágó Józsefet, hogy a lakóház kívülről kifejezetten tartózkodó, rejtőzködő legyen.

Szecessziós világnap

Szecessziós siker Szegeden

Tódulnak a látogatók a szegedi REÖK-palotába. Magyarország egyik legszebb szecessziós épületében a szecesszió legismertebb festőjének 64 alkotását állították ki.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang