Idén 10 éves a szegedi REÖK (Regionális Összművészeti Központ), tódulnak a látogatók a Mucha-kiállításra. Már a megnyitón ötszázan akarták megnézni a képeket – két részletben lehetett őket beengedni. A kiállító termekben szinte sötét van – csak a festményeket világítják meg. A hihetetlenül részletgazdag képek minden pontocskája látható – de aki címüket is el akarja olvasni, annak ajánlatos a mobiltelefonjával megvilágítani az apró betűs feliratokat.
Fábián Barbara, a Szegedi Szabadtéri által üzemeltetett REÖK sajtósa vezet végig a termeken. Elsőként a Virágok sorozat három nagy méretű képénél állunk meg. Mucha alkotásai szinte mind egyformák – gyönyörűen felöltözött, felékszerezett, gyönyörű nőalak pózol stilizált virágok között. Barbara ahhoz a képhez vezet, amelyen íriszek közt látható az ifjúságot, szépséget, vágyakozást sugárzó ifjú hölgy. De nem a nőt nézzük, hanem a virágot: ugyanaz díszíti a REÖK-palota homlokzatát, amelyik körbe veszi a nőalakot. Herczeg Tamás igazgató régi vágya, hogy hazánk legszebb szecessziós palotájába egy valódi szecessziós, világhírű alkotó műveiből rendezzenek kiállítást, a mostani Mucha-kiállítással valósult meg.
Alfons Mucha morva származású volt, templomi kórustagként lenyűgözte a Brno-i Szent Péter és Pál katedrális barokk pompája. Egy gazdag bécsi család támogatta, mecénásait azonban tönkre tette egy tűzvész – attól fogva a piacról kellett megélnie. Párizsban ez könnyebb volt. 1895-ben plakátot készített a kor ünnepelt színésznője, Sarah Bernhardt egyik előadásához. Este még szinte ismeretlenként feküdt le – másnap hajnalban teleragasztották művének másolataival a várost; attól fogva a kor legnagyobb művészei közt tartották számon. Egymást segítették Sarah Bernhardt-tal, mondja Fábián Barbara, hírnevük összeadódott. Szegeden a Medea előadásához készített plakátja ragadja meg a nézőt leginkább. 1910-ben Alfons Mucha visszatért hazájába, a részletek a cseh-morva világ jellemző motívumaival teltek meg. Írisz helyett muskátli, nagyvilági hölgyek helyett morva pásztorlányka, aki ajkával simogatja az ujjait, vagy fordítva.
A szecesszió életérzés és életforma volt. Nemcsak épület, festmény, hanem ékszer, lakberendezés, szépség és szerelem. Polgároknak valóság, szegényeknek a vágyak tárgya. Később, a világháborúk borzalmai után a „boldog békeidők” nosztalgiája is.
Mitől népszerű több mint száz év után is? Fábián Barbara szerint nehéz ellenállni a stilizált, álomvilágszerű, légies formáknak, a képekről áradó romantikus és szimbolikus, mégis könnyen értelmezhető világnak.
Info:
Alfons Mucha kiállítás, REÖK Palota, Szeged
Nyitva: május 7-ig
Belépő: 500 Ft
