Nem mintha Schiffer Miksától távol állt volna a hivalkodás, csak jobb a békesség alapon intézte úgy, hogy az épület külseje még csak ne is sejtesse, milyen csodákat rejt a belseje. Schiffer a 19. század végének, 20. század elejének egyik legtehetősebb nagyvállalkozója volt, vagyonát 25-30 millió pengőre becsülték, amivel akkoriban, közvetlenül Weiss Manfréd után másodikként került (volna) hazánk 100 leggazdagabb emberének listájára. A húszas években az ő tulajdonában voltak például az újlipótvárosi Palatinus-házak, a Schiffer családi vállalkozás volt többek között az egykori Tőzsdepalota, majd MTV-székház Szabadság téri épületének kivitelezője, de Schiffer Miksa lett a producere az 1931-ben készült első magyar hangosfilmnek, a Kék bálványnak is. Mindig nagyban gondolkodott – megvásárolta többek között az ercsi mintagazdaságot, hogy modernizálja az ország mezőgazdaságát. Az álmainak csak a Gestapo szabhatott határt. 1944-ben bevitték, a Palatinus-vagyon után érdeklődve, majd néhány nappal később, 77 évesen, holtan találták. Halálának hivatalos oka „mellgyík” (angina pectoris), de sokan úgy vélik, öngyilkosságot követett el. A család még egy szűk évig lakta a Munkácsy Mihály utcai villát, majd az épületet bombatámadás érte, és szinte teljesen kifosztva, leamortizálva érte meg az ötvenes éveket. Pedig a kívülről decens mértéktartást sugárzó palota belülről még ma is az építészet- és a művészettörténet szecesszista temploma. A műtárgyakat és a szőnyegeket leszámítva a villa teljes berendezését Vágó József tervezte. Az asztalokon, székeken, tálalókon kívül a falburkolatokat, a bútorok gyöngyház-berakásait, a majolikaburkolatokat, a textíliákat, csillárokat és falikarokat is. Az előteret határoló óriási üvegablak Kernstock Károly munkája, a többi díszített ablak Vágó terve, de mindegyik a híres művész, Róth Miksa műhelyében készült. Bár a villát bemutató internetes oldalak zömén az olvasható, hogy az ablakot a ’80-as években restaurálták, valószínűbb, hogy ezek csak az 1990-es évek eleji rekonstrukciók, lévén az épületet ért bombázás az ablakoknak sem kegyelmezett.
Az emeletre érve az egyik szobában Csók István: A tavasz c. festményének ma már szintén csak a másolata látható – eredetileg ide, Schiffer feleségének, Grünwald Saroltának az ágya fölé készült. A ház tele van Schiffer monogramjával – még a szekrényajtó-keret is a ház urának nevét rejti. A villa erkélyére kilépve jellegzetes szecessziós mintájú, Zsolnay-porcelánnal fedett oszlopot láthatunk, de a Zsolnay növény- és állatmotívumok megtalálhatóak a hall kerámiaburkolatán, a fürdőszoba medencéjén, a loggia pillérein és a szobák falain is.
Az épületet 1952-ben államosították, felújításakor a kétszintes villára – tetőtér kialakításával –, a praktikum jegyében még egy emeletet ráépítettek, a Schiffer család egykori szobáiból pedig irodahelyiségeket alakítottak ki. 1958-tól a Hungarofruct (Zöldség-Gyümölcs Szövetkezeti Export) vállalat székhelyeként működött a rendszerváltásig, 1994-ben pedig a Vám-és Pénzügyőrség tulajdonába került – cserébe visszaállították az eredeti állapotát. Ma a NAV egyes szerveinek, illetve magyar pézügyőrség-történeti kiállításnak ad otthont, már amikor látogatható. Az uniformis-tárlat Bach-huszár egyenruháit, Bocskai-atilláit és az egyenruhákat később helyettesítő, Pénzügyőrség feliratú karszalagokat a magyar szecesszió kacskaringói nyalábolják körül. Beszédes luxus.
