Szvák Gyula: A ruszofóbián innen és túl

A töretlen tudományos dialógus híve vagyok. De szerencsémre nem csak én. Lapzártáig a nemzetközi szerkesztőbizottság 23 tagja közül még egy sem mondott le, a 17 országból rekrutálódott szerzőink egyike sem vonta vissza cikkét, s intézményem, az ELTE sem lépett vissza a támogatástól. Egy pusztító háború közepette és ellenére.

Az ELTE bölcsészkarának Vaszilij Kljucsevszkij szemináriuma, amely több, mint háromezer darab russzisztikai témájú könyvet őriz, a szerző egykori gyűjteményét

„Pokol-mélységei és égi magasságai…” – Hetényi Zsuzsa jubileumára

Műveivel, előadásaival, konferenciáival, szerkesztéseivel az ELTE és a magyar tudomány és kultúra jó hírét vitte a világba. Nem csak mint akadémiai tudós. Kevesebben tudják például, hogy ő a társfordítója Kertész Imre Sorstalanságának oroszul, amiért Füst Milán-díjat is kapott. 

Hetényi Zsuzsa. Ha valakinek, akkor neki nem kell elszámolnia az orosz kultúrával

Nem lesz itt új világrend, csak kín és katasztrófa – A szív orosz csücskének józan fájdalmai

Meglepőnek, sőt megdöbbentőnek tűnhet, hogy a magyarok viszonylag magas arányban nem egyértelműen Oroszországot hibáztatják az ukrajnai háborúért. Egy ez év februári felmérés szerint (Magyar Target-Pulzus Média Kutató Kft.) a felnőtt lakosság 49 százaléka teszi felelőssé a tragédiáért Putyin rendszerét, valamivel alacsonyabb, 40 százalékos arányt mutat az IDEA Intézet májusi kutatása. A megkérdezettek fele Ukrajnát, a Nyugatot, de leginkább mind a két szemben álló felet vádolja. Mi osztja meg ennyire az embereket? 

Ablakunkból látszik a világvége: öreg rockerek és fiatal rapperek egymással versengve szállnak szembe a Putyin-rezsimmel

A diktatúra mintha már megint jót tenne az orosz könnyűzenének. 

Noize MC keserűen ironizál
a Hattyúk tava szövetkezet
című számában

Az agresszió elnémítja a kultúrát – Beletaposott a szépen elrendezett könyvespolcunkba Oroszország háborúja

A véres orosz-ukrán háborúnak kellemes, szalonízű bulvártémája az orosz kultúra sorsa a nyugati világban. Lehetőséget ad a művész- és bölcsészértelmiségnek, hogy kardként suhogtassa tollát, amelyből talán épp ki is folyt a tinta. Ha már a frontra nem megyünk ki, menekülteket nem fogadunk be, és kevés értelmes dolgot tudunk mondani a háború okairól, pengézzünk egy okosat az orosz kultúra bojkottjáról. Miközben mindenki számára világos, hogy nem fog soha piros jelzést kapni mifelénk. 

Gávárity párusszki?

Két viszonylag hosszabb, egybefüggő mondatot sikerült elsajátítanom 9 évnyi orosz tanulás után.

Ruszofóbiától a rajongásig

A rendszerváltás előtt generációk orosz kultúrával kapcsolatos attitűdjét tették tönkre a kötelező nyelvtanulás, brigád- és osztálynaplóban dokumentált színházlátogatások, és hosszú szovjet filmek televíziós vetítései. 1990 után úgy tűnt, hogy az orosz könyvek, színművek, zenék, filmek és táncelőadások csillaga leáldozott Magyarországon. Ám szerencsére az elmúlt negyedszázad elég időt adott ahhoz, hogy az orosz kultúra nálunk is méltó helyére kerüljön.

December 25-én a Fekete-tengerbe zuhant az orosz védelmi minisztérium katonákat, az Alekszandrov kórus tagjait és újságírókat Sz
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang