Imádottak és szokatlanok
Gedényi Ildikó, a Müpa zenei szerkesztője évtizedekig működött impresszárióként, olyan legendás művészekkel állt napi kapcsolatban, mint Szvjatoszlav Richter, David Ojtsztrah vagy Msztyiszlav Rosztropovics. - A rendszerváltás előtt állami impresszáriós ügynökség működött. Szoros volt a Szovjetunió és Magyarország közötti együttműködés, tíz-tizenöt nagy művész járt rendszeresen egyik országból a másikba. Ez 1989 után egyik pillanatról a másikra megszűnt, megmaradtak viszont a jó kapcsolatok, így néhányan visszajártak a Vigadóba és az akkor még létező Országos Filharmónia rendezvényeire.
Ezután sokáig csak a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak volt anyagi lehetősége a legnagyobb orosz világsztárokat meghívni, ám ma már, a Müpa felépülése és a Zeneakadémia megújulása óta egész évben fesztivál van Budapesten. - mesélte Gedényi Ildikó. - Akadnak muzsikusok, akiket hosszú évtizedek óta imád a magyar közönség: ilyen Gidon Kremer és Mihail Pletnyov, vagy a rendszerváltás után szempillantás alatt nagy sztárrá válók közül Gyenisz Macujev. Ildikó azt mondja: a zeneszerzők tekintetében a magyar közönség ugyanazt kedveli, mint a világ bármely más publikuma – egyetlen kivétellel. Szegény Sosztakovicsot egyszerűen nem tudjuk megszokni. „Még Prokofjevet is jobban befogadtuk már, ám ha Sosztakovics van műsoron, lanyhul az érdeklődés. Amikor nemrég az egyébként itthon imádott Leonidasz Kavakosz Sosztakovicsot játszott, alig akartak fogyni a jegyek - osztotta meg gondolatait Gedényi Ildikó, aki szerint az orosz modern és kortárs zene népszerűsítéséért sokat tesz a Concerto Budapest és Keller András.
Hivatalosan is támogatott kapcsolat
Abból indulunk ki – és ezt a gyakorlati tevékenységünk eredményei is alátámasztják –, hogy napjainkban az orosz-magyar kapcsolatokban tapasztalható pozitív hangulat elősegíti a két ország kulturális együttműködését - reagált lapunk kérdésére Platonov Valerij, a budapesti Orosz Kulturális Központ igazgatója. Erről tanúskodik az, hogy rendszeresen kapnak meghívást az orosz kulturális és művészeti élet kiemelkedő szereplői, hogy a magyarországi színházak műsorán stabilan szerepelnek orosz szerzők művei, valamint, hogy folyamatosan jelennek meg orosz irodalmi művek magyar fordításban. Ezenfelül mutatja ezt az is, hogy különböző magyarországi fesztiválok szervezői, impresszáriók, kulturális és oktatási intézmények rendszeresen fordulnak az OKK-hoz azzal a kéréssel, hogy az intézmény támogassa az Oroszországgal, orosz tematikával kapcsolatos rendezvényeik létrejöttét. Így valósul meg, hogy az Utazás 2017 kiállítás díszvendége Oroszország lesz, fellép Budapesten a Moszkvai Csajkovszkij Szimfonikus Zenekar.
„Okosan tennék, ha a szólásszabadságot nem kevernék össze a felháborítóan veszélyes viselkedéssel” – üzente Putyin a múlt év végén az orosz művészeknek, hozzátéve: a Charlie Hebdo magának kereste a bajt, amikor inzultálta a muszlimokat. Ez volt a válasza Jevgenyij Mironov felé, amikor a Moszkvai Nemzeti Színház igazgatója bátortalanul megjegyezte: művészberkekben attól tartanak, hogy korlátozzák az alkotói szabadságot. Putyin szerint az orosz művészek szabadon alkothatnak, ám erről bizonyára más véleménnyel van a Pussy Riot feminista punkzenekar, amelynek három tagját azért zárták börtönbe, mert a Megváltó Krisztus-székesegyházban Putyin-ellenes performanszt adtak elő.
Anna Netrebko FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/MANDL