Kérdőjelek a pokolban - Darvasi Lászlóval a Neandervölgyeikről

Bizonyára az idei Ünnepi Könyvhét (június 13–16.) egyik legjobban várt szépirodalmi alkotása a háromkötetes, 1700 oldalas Neandervölgyiek, amely aztán kedvelt olvasmány lehet a nyári időszakban. Darvasi László legújabb regényében 1908-tól 1957-ig három generáción keresztül mesél a XX. századi magyar történelemről. Egy kisváros melletti kastély és burjánzó kert színpadán feltűnnek itt a zsidók, magyarok, románok és szerbek, szegények és gazdagok, arisztokraták és bolsevikok, okosok és bolondok. De még a régről ismert könnymutatványosok szekere is átzötykölődik a színen. A monumentális családregényben – mely még korántsem ért véget – nemcsak „Közép-Európa bohócainak” legendája íródik tovább, hanem egyúttal mikrotörténeti látleletet is kapunk a mai napig velünk élő társadalmi és történelmi mítoszokról. A szerzővel a viharvert évtizedekről, történelmi fordulópontokról, és még szülővárosáról, Törökszentmiklósról is beszélgettünk, és persze arról, hogy vajon mi köze van ehhez a neandervölgyi embereknek.

Őseink és a neandervölgyiek meg a gyenyiszovaiak – Elődeink bennünk vannak (4.)

Az ezredforduló leggyorsabban fejlődő tudománya az archeogenetika. Amilyen gyorsan fejlődik, olyan erős mértékben van segítségére a humán tudományoknak (történelem, régészet, antropológia). Sorozatunkban ezt az egyre izgalmasabb témát járjuk körbe a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenetikai Intézet munkatársainak segítségével.

Túl a Neander-völgyön

A neandervölgyiek halottaikat rituálisan temették el, tehát valamilyen túlvilágban is hihettek. Nem voltak durva barlanglakók, „trogloditák”, ahogy korábban leírták őket. Ők voltak az első európaiak.

Neandervölgyiek „pillanatfelvételére” bukkantak Franciaországban

A neandervölgyi ember életéről szolgálnak információval az a 257 darab, 80 ezer éves lábnyom, amelyeket Franciaországban tártak fel.

Tudományos szenzáció: hibrid ősembert találtak

Egy félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai korai ember csontjaira bukkantak a kutatók egy szibériai barlangban.

A Gyenyiszova-barlang bejárata.

Kiderült, miért hallhattak ki a neandervölgyiek

A neandervölgyi emberek azért halhattak ki, mert nem ismerték fel a tűz jelentőségét, ellentétben a modern emberrel - feltételezik amerikai kutatók.

Illusztráció: Thinkstock

Kannibálok voltak az ősemberek? Furcsa rituálé nyomaira bukkantak

Egy francia ásatáson előkerült neandervölgyi csontmaradványok elemzéséből egy új tanulmány szerzői arra következtetnek, hogy ezek az ősemberek különös rituáléval temették el halottaikat, esetleg az is felmerülhet, hogy előfordult náluk a kannibalizmus.

A kép csak illusztráció. FOTÓ: Thinkstock

Neandervölgyi vírusokat találtak a mai ember DNS-ében

A neandervölgyi ősöktől örökölt vírusokat találtak a mai ember DNS-ében brit kutatók.

Liverpoolban a `30-as években így képzelték a neandervölgyi ősember mindennapjait. Fotó: Fox Photos/ Getty Images.
  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang