"Első reakcióként azt kérdeztem magamtól: mit rontottam el?" - nyilatkozta Viviane Slon, a Max Planck Intézet evolúciós biológusa az Atlantic-nak. A leletek genetikai elemzését újra és újra megismételve aztán bebizonyosodott, a megtalált csontok egy neandervölgyi anya és egy gyenyiszovai apa lányának maradványai. Mi több, az apának szintén volt neandervölgyi őse az eredmények szerint.
A leletek ugyanabból a barlangból kerültek elő, ami egyszer már komoly meglepetést okozott a tudóstársadalomnak. Arról a Gyenyiszova-barlangról van ugyanis szó, ahol 2008-ban felfedezték a korábban ismeretlen gyenyiszovai emberfaj nyomait. Máig szinte semmit nem lehet tudni ezekről a korai emberekről - leszámítva, hogy kiderült, DNS-üket ma is őrzik Ázsia és Melanézia lakói. Slon szerint ez arra utal, hogy a különböző korai emberek hibridjei nem kellett, hogy kitaszítottként éljenek.
Egész mostanáig azt gondolták a tudósok, az emberfajok keveredése egy ritka jelenség - mondta el Svante Pääbo evolúciós antropológus, aki nemrég egy Romániában talált, 40 ezer éves ember genomjának vizsgálatában is részt vett. Az a lelet szintén meglepetéssel szolgált: felmenői között mindössze 4-6 nemzedékkel ő előtte egy neandervölgyi ős is volt.
- fűzte hozzá John Hawks, a Wisconsin-Madison Egyetem antropológusa. Szerinte ezek a leletek azt mutatják, a korai emberek keveredése egészen általános lehetett a korban.
