Hitelességhóhérok évadja
– karaktermészárlás választási
győzelem- és egyéb nyereségvágyból
Miközben azt gondolnánk, a kormányok dolga az, hogy minden erejükkel kormányozzanak, az utolsó kincstári érmét (vö. forintunkat) is a szegénység felszámolására és az emberfők pallérozására költsék, és körömszakadtáig harcoljanak a koronavírus és a járvány szövődményei ellen az emberéletekért, aközben irgalmatlan energiákkal pörgetett negatív kampányokat látunk jó ideje – készségszintű karaktergyilkosságokkal. A fogalom nincs húsz éves, de a története az ókorig nyúlik vissza, a korábbi gyér írásos emlékek miatt csak addig. Amióta ember az ember, és a hatalom, az előremenetel kizárólagosan érhető el (te vagy én, ti vagy mi), azóta a hiteltelenítés is létezik. A Márki-Zay Péter elleni lejáratókampány tankönyvi példája ennek. A hétgyermekes egykori Fidesz-szavazó, máig jobboldali keresztény polgármester azért került a célkeresztbe, mert Orbánék nem osztozhatnak a védjegyükön senkivel. Kiváltképp nem az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltjével. A választási győzelem, a hatalmuk múlik rajta – tehát minden van, csak pardon nincs.