„A mi Sándorunk, a mi fiunk” - Milbacher Róberttel a 200 éve született Petőfiről

Kétszáz éve született (1823. január 1.) a magyar irodalom legismertebb költője, Petőfi Sándor, akinek rövid, ám annál gazdagabb életműve alapvetően határozta meg a későbbi magyar kultúrát és emlékezetet. A korszak irodalmának elismert kutatója, Milbacher Róbert szerint Petőfi legnagyobb tette, hogy „demokratizálta az irodalmiságot, a közeget, közönséget”, és ennek köszönhetően „szélesebb rétegek számára elérhetővé és népszerűvé tette az irodalmat”. Ugyanakkor legutóbb megjelent, Legendahántás című könyvéből azt is megtudhatjuk, a kultusz miatt a mai napig számos tévhit és félreértés rakódott rá az életműre. A szerzővel a nemzeti identitás, a népköltészet divatja és politikai ereje mellett arról is beszélgettünk, Petőfi hogyan lakta be a magyar kultúrát és nyelvet a rendelkezésre álló eszközökkel.

Haász János: Születésem és halálom

Tatár Sándor: ’Error-ország; mindig, újra…

Halmai Tamás: (ittvanújra)

Tábor Ádám: Petőfi pop

Vörös István: Petőfi-átiratok

Hivatkozások, bizonylatok (Ad notam: Temetésre szól az ének); Varjú károg fönt a tetőn (Ad notam: Pacsirtaszót hallok megint); Vegán a vásárban (Ad notam: Disznótorban)

Lackfi János: Feleségem és laptopom (A kardozós Sándornak)

Szent István kultusza

Első királyunk a magyar történelmi emlékezet egyik legfontosabb kultikus alakja. Kultuszának építése már közvetlenül halála után, 1083-as szentté avatási eljárásával elkezdődött, s ez napjainkig tart.

Zoltán Gábor: Áldozat (esszénovella)

A Petőfi Sándor-kultusz városa

A város, egykoron Nagy-Küküllő vármegye székhelye, a tizenkettedik század közepén II. Géza királyunk által betelepített szászok (vagyis németek) egyik fontos központja volt – mint ilyen, az erdélyi (és a magyar) történelem „szakrális” helye.

  • Belföld
  • Gazdaság
  • Külföld
  • Vélemény
  • Kultúra
  • Népszava-videó
  • Fotógaléria
  • Szép Szó
  • Visszhang
  • Nyitott mondat
  • Reflektor
  • Bűnügy-baleset
  • Sport
  • Mozaik
  • Napi Visszhang