Orangutántól a holnaputánig: válságlánc tartja össze a szélsőségeket

Az emberi elme számára – de legalábbis a legtöbbünknek – felfoghatatlan változásokat hoznak az elkövetkező évtizedek. Az elmúlt fél évszázad szocializációs környezete nem tanított meg bennünket arra, hogy akár egy emberöltő alatt leszünk kénytelenek igazodni valami gyökeresen máshoz. Szélsőséges klímajelenségekhez, eszkalálódó háborús konfliktusokhoz, láthatáron belül kerülő erőszakos magatartásokhoz. Élnek még jó néhányan a második világháború fegyverropogását, veszteségeit és túléléseit zsigereikben hordó nagyszüleink közül, de tapasztalati örökségük nem elegendő a huszonegyedik század kihívásainak megoldásához. A világhatalmi rendszer szétesőben, a természeti környezet is kíméletlenül jelez, az erőforrások fogytán, ahogy a béketűrés is. Az összeomlástól mégsem érdemes rettegnünk, mert a rettegés egyrészt sehová sem vezet, másrészt mindig lehetnek kevésbé rossz forgatókönyvek. Valamilyen civilizáció biztosan megmarad. Már elkezdődött a történet, amely eldönti, milyen.

„Az emberiség története akkor fog véget érni, amikor az ember istenné válik”

Ma figyelmen kívül hagyni a mesterséges intelligenciát olyan lenne, mint 2007-ben lekicsinyelni a mobiltelefont. Az életünk minden részébe be fog kúszni az MI, oda is, ahová eddig nem gondoltuk volna. Forradalmasíthatja az orvoslást, a közlekedést, a klímaváltozás elleni küzdelmet, az oktatást, és segíthet csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket. Ámde veszélyei is vannak, és itt ne rögtön gyilkos robotokra gondoljunk – az Európai Unió mesterséges intelligenciával foglalkozó különbizottsága (AIDA) őszre ígért, még a ChatGPT elindítása előtt megalkotott kereteknél jóval szigorúbb szabályozása elsősorban az adat- és a fogyasztóvédelemre fókuszál, hiszen a példátlan léptékű adatgyűjtés előidézheti a tömeges megfigyelést, az alapjogok sérülését. A lehetőséget látja az MI-ben Laki Beáta filozófus is, egyben morális kötelességünket, hogy az emberiség javára és boldogulására használjuk azt, hiszen számos tudományos innovációt tudunk felsorolni ellenpéldaként, gondoljunk akár a mozikban most vetített Oppenheimer-történetre.

Nem most fogják átvenni felettünk a hatalmat a gépek, mert a mesterséges intelligencia sötét, mint az éjszaka – állítja, aki kutatja

A tudományos-fantasztikus irodalom dermesztő látomásai látszanak valóra válni a mesterséges intelligencia (AI) háza tájáról érkező hírek alapján. Gép által készített festmény nyerte meg a coloradói képzőművészeti versenyt, a Google mérnöke szerint öntudatra ébredt és halálfélelmet is érzett a számítógép, kiborgként mozgó és az ember képességeit megsokszorozó egzoszkeleton-katonákat fejleszt már Ghána is. Nem csoda, ha a mesterséges intelligencia szerint az emberiség utolsó szelfijén az armageddon látszik, joviális zombival a kép közepén. Mintha a gép olyan okos volna, hogy a jövőbe lát. De nem: a mesterséges intelligencia továbbra is buta, mint a tök, csak 0-t és 1-est lát, ám azokkal borzasztó gyorsan számol. A gépnek se értelme, se érzelme, és ez a tudomány jelenlegi állása szerint nem mostanában fog változni.

Armageddontól tartanak a magyar tinédzserek, de fejben elöl járnak

A mai tizenévesek vállát nyomja a súly, hogy bolygónk pusztulását megfékezzék, vagy legalábbis lelassítsák, míg az utánuk következő generáció nem talál megoldást a klíma- és az energiaválságra. Autómentes jövő az utcákon napelemgombákkal, mini hulladék-újrahasznosító, rovarfogó bogárrobot, menetszéllel hajtott jármű, több inkluzivitás a társadalomban – így képzelik a jövőt a tinédzserek, akik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Ugrás a jövőbe! pályázatán indultak. A kiírók fontos célja, hogy a gyerekek ki tudják fejezni félelmeiket a nyomasztóan festő jövővel kapcsolatban, és proaktívan lépjenek, latba vetve a tervezői gondolkodást és határtalan kreativitásukat. Fantasztikus terveik még a mi jövő miatti szorongásunkat is enyhíthetik.

Teljes átalakulás vár a magyar gazdaságra is

A jövőbeni gazdasági fejlődésben az adat- és az adatkezelés különösen fontossá válik.

Ez is a robotika hatása: milliók veszíthetik el a munkájukat

A jövő technológiája már rég a mindennapjaink szerves (egyben szervetlen) része. Robotokkal, algoritmusokkal kell felvennünk a versenyt, ha érvényesülni szeretnénk a munkaerőpiacon. A gyermekeinket már most a jövő képességeivel kell felruháznunk, hogy labdába rúghassanak. De milyen jövőben és milyen képességekkel? A jövőkutatásban élen járó Spark Institute at IBS vezetőjét, Frankó Csuba Deát és az intézet oktatóját, Galántai Orsolyát kérdeztük: ki képes és ki nem a jövőben élni?

Szép új világ: ügyvédekre nem lesz szükség, szexmunkásra annál inkább

Veszélyes vállalkozás manapság jövendölni az emberiség fejlődéséről. A világ olyan tempót vett fel és olyan kiszámíthatatlan fordulatokon ment keresztül, hogy még a tíz-húsz éves előrejelzés is kockázatos. Mindazonáltal a TomorrowToday Global amerikai jövőkutató központ szerint 2025-ben már nem lesz szükség ügyvédekre, privát bankárokra, könyvelőkre, de még frontvonalba küldött katonákra sem: szoftverek és robotok helyettesítik őket. Ezzel szemben úgy vélik, hogy minden eddiginél virágzóbb lesz a szexipar, mert a technologizált világban még több szüksége lesz az embereknek a valódi testi gyönyörökre.